Hogyan látták anno a magyar cserkészeket a külföldi fiatalok?
A hazai cserkészet kétségtelenül a két világháború közötti időszakban élte virágkorát. Országos szervezetük, a Magyar Cserkész Szövetség (továbbiakban: MCSSZ) az ifjúság nevelése mellett jelentős külügyi tevékenységet valósított meg, melynek nyomán nemzetközi színtéren a „megcsonkított Magyarország” ügyét is tematizálni tudta. Így a Horthy-korszak egyik kultúrdiplomáciai csúcsteljesítményét jelentette az, hogy a IV. világjamboree-t vendégül láthatta Magyarország. Hogy milyen narratívát tettek magukévá az ide sereglő nyakkendős fiatalok a magyar kultúráról és nemzetünk helyzetéről, abba betekintést enged az itt közölt angol nyelvű forrás és annak lábjegyzetelt fordítása, hogy a világ másik feléről érkező ausztrál cserkészek emlékezetében mi maradt meg a gödöllői jamboree-ról.
Bevezetés
„A megcsonkított Magyarország abban a helyzetben van, amelyben minden kis ország: a világ csak ritkán vesz róla tudomást.” – így kezdte 1926-os jelentését Dr. Molnár Frigyes az MCSSZ Külügyi Hivatalának megbízottja, aki kisvártatva a szervezet társelnöke és egyben külügyi vezetője lett. Beszámolójában emellett azt is hangsúlyozta, hogy minden magyar embernek – így a cserkészeknek is – kötelessége megfelelő szintű és pozitív irányú „propagandát” kifejtenie Magyarország érdekében. Az MCSSZ a kezdetektől fogva tudatosan törekedett arra – már a trianoni békeszerződést követően –, hogy a cserkészeten keresztül a nemzetközi figyelem középpontjába állítsa az országot, és ezzel egyúttal a társadalmilag és gazdaságilag igazságtalan trianoni helyzetre is felhívja a figyelmet.
Az MCSSZ vezetői koncepciózusan minden lehetőséget megragadtak, hogy nemzetközi cserkésztalálkozón képviseltessék magukat, és így kitartó munka eredményeként – s nem a véletlennek köszönhetően – a IV. cserkész világtalálkozónak Magyarország adhatott otthon. Az 1933-as jamboree idején a világ figyelme ténylegesen országunkra összpontosult. Nagyságrendileg 25 ezer cserkész táborozott Gödöllő központtal, ahová a világ minden tájáról sereglettek össze a nyakkendőt viselő fiatalok.
Ez is érdekelhet
Ez a korában és a maga nemében egyedülálló ifjúsági táborozás nem csupán Magyarország számára számított nagy eseménynek. A cserkész világszervezetnek ez volt az első jamboree-ja, melyet nem tengerparton, hanem az európai kontinens belsejében és olyan országban valósítottak meg, mely nem volt kimondottan egy turistaparadicsom. Így a rendezvényen keresztül ezrek és ezrek ismerhették meg ezt a régiót, melyet máshogy feltehetően esélyük sem lett volna felkeresni.
Várdai Levente: „HUNGARY AND THE JAMBOREE” Egy ausztrál cserkész visszatekintése az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozóra című írása az ArchívNet internetes folyóirat 5. évfolyamának 5. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.
