7 végzetes pillanat

Hiába Gagarin tiltakozása, a biztos halálba küldték Komarovot a Szojuz-1 fedélzetén

2018. április 24. 14:38 Múlt-kor

„Ha nem én szállok fel, akkor a tartalék pilótát küldik helyettem.” A vég közeledtét érző, kétségbeesett asztronauta Vladimir Komarov így folytatta Venyamin Russajev KGB ügynöknek: „(…) és akkor az az ember helyettem fog meghalni”. Komarov sejtelmei beigazolódtak, nem sokkal reményvesztett helyzetjelentése után az űrhajósból nem maradt más, csak egy szénné égett torzó. 51 éve, 1967. április 23-án indult végzetes útjára a Szojuz-1.

Gagarin (balra) és Komarov (jobbra)
Gagarin (balra) és Komarov (jobbra)

A Szojuz-1 szovjet űrrakéta, fedélzetén Vladimir Komarovval, 1967. április 23-án emelkedett a magasba a bajkonuri űrközpontból. Röviddel a felszállás után, műszaki hibák sorozata lépett fel, és a küldetés hamarosan rémálommá vált.

A tömegével jelentkező technikai problémák nem lepték meg sem Komarovot, sem a földön szolgálatot teljesítő műszakiakat. A tartalék pilóta Jurij Gagarin, akit 1961-es történelmi űrrepülése óta a Szovjetunió ünnepelt hőseként tiszteltek, több tapasztalt mérnökkel egyetemben, még a felszállás előtt tüzetesen átvizsgálta az űrrepülőt, amelyen nem kevesebb, mint 203 hibát észleltek. Gagarin egy vaskos összefoglalót is írt a felfedezett műszaki zűrökről és a felszállás elhalasztását javasolta. A dokumentumot átadta Russajev KGB ügynöknek és arra kérte őt, hogy juttassa el azt az illetékeseknek. Próbálkozása hiábavaló volt, mert senki nem merte közölni a rossz híreket a legfőbb döntéshozókkal.

Leonyid Brezsnyev szovjet vezető ugyanis egy bombasztikus sikerrel szerette volna megünnepelni a közelgő kommunista forradalom 50-ik évfordulóját, és természetesen az sem volt mellékes számára, hogy az USA-val folytatott űrversenyben országa lépéselőnyre tegyen szert. Nem volt pardon. A kétgyermekes Komarov, aki végzetes küldetése előtt már kétszer is megjárta a világűrt, nem léphetett vissza, már csak jó barátja Jurij Gagarin miatt sem. Tudta, hogy visszalépése Gagarin halálos ítéletét jelentené, így a helyén maradt.

Amint űrhajója Föld körüli pályára állt, Komarov harca a technikával tovább folytatódott: az akadozó energia ellátás miatt hajója navigációs rendszere elégtelenül működött. Ennek ellenére Komarovnak sikerült belépnie a Föld atmoszférájába és megkezdenie a leszállást. Tragikus módon, a leszállóegység fő fékezőernyője nem nyílt ki, így Komarov, akár egy fékezhetetlen meteorit, nyaktörő sebességgel csapódott a felszínbe Orenburg közelében. A leszállóegység felrobbant, Komarovnak nem volt semmi esélye a túlélésre.

A szörnyethalt asztronautát, kérésének megfelelően, nyitott koporsóban temették el. Az elszenesedett maradványok bizarr, horrorisztikus látványa az öntelt és felelőtlen szovjet vezetés kritikája volt. A tragédiák sorozata, tovább folytatódott. Komarov önfeláldozó tette sajnálatos módon csak egy évvel tudta meghosszabbítani barátja életét, Gagarin ugyanis a 1968 tavaszán halálos repülőbalesetet szenvedett.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!