Hadvezérként megbukott Magellán, nélküle ért célba az első Föld körüli expedíció

Magellán expedíciója – allegorikus ábrázolás a 16. század végéről

A világkörüli út előkészületei

Először Fernao de Magelhaes néven tűnt fel a dokumentumokban, de a világ Magellánként ismerte meg az 1480 körül, feltételezhetően Portóban született felfedezőt.

Azt biztosan tudjuk, hogy az első igazi tűzkeresztségen – ekkor még portugál szolgálatban – a mai India partjainál fekvő Kannúr muszlim támadásánál esett át, ahol maga is megsérült.

1507-ben tért vissza Portugáliába, egy ideig szolgálta is a koronát (így jutott el többek között a Malaka-szoroshoz is), de visszatérte után hiába adta elő terveit, a történelem ismételte önmagát: I. Mánuel portugál király elutasította, csakúgy, mint elődje, II. János Kolumbusz Kristófot.

A kudarcot követően tovább képezte magát, térképészeti ismeretekre tett szert, hogy megvalósítsa álmát, a Fűszer-szigetek elérését nyugati irányból. Ezt a Föld megkerülésével, egy addig ismeretlen útvonal felfedezésével kívánta megvalósítani. A térképek tévesen a La Plata óriási torkolatához rajzolták a lehetséges átjárót, amelyről ekkor még Magellán sem tudta, hogy valójában délebbre található.

Támogatásra volt szüksége, így Spanyolországba ment, ahol megházasodott és bizalmasokat is szerzett. Akadályok keresztezték előrehaladását, de V. Károly a spanyol korona nevében támogatta, és 1519. szeptember 20-án öt hajóval – Trinidad, San Antonio, Concepcion, Victoria, Santiago – útnak indult az Atlanti-óceánon.

Magellán portréja

Már a kezdetekben sem volt felhőtlen a viszonya a spanyol legénységgel, akik idegenként, nem kívánatos személyként tekintettek Magellánra. A bizalom kialakulását az sem segítette elő, hogy Dél-Amerika partjait elérve csalatkozniuk kellett a térképekben, mivel egyik öböl sem rejtette az óhajtott átjárót. 1520 elején a legénység fellázadt, de a zendülést Magellán leverte, egy kapitányát ráadásul halálra ítélte és kivégezte.

Több hónapos megállók, és hosszas keresés után végül 1520. november 28-án futottak ki a Csendes-óceánra, de az utazás további váratlan – és kellemetlen – meglepetéseket tartogatott. A Csendes-óceán ugyan rászolgált a Magellán által először használt „csendes” jelzőre, viszont száz nap elteltével sem tűnt fel szárazföld a láthatáron.

Az emberek skorbutban szenvedtek, éheztek, és sokan meg is haltak, mire 1521. március 16-án meglátták a Samar-sziget legmagasabb csúcsát. Másnap már partra is szálltak Homonhon lakatlan szigetén.

Magellán legfőbb tézisét, miszerint a Föld körülhajózható, már a Fülöp-szigetek elérésével sikerült bizonyítani. A világraszóló hírt azonban az események váratlan fordulata miatt nem juttathatta el személyesen megbízóinak.

1. A világkörüli út előkészületei
2. A Fülöp-szigetek békés hódoltatásának terve
3. Túlzott elbizakodottság vezetett Magellán halálához

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Titanic

• Páratlan részletességgel vált elemezhetővé a Titanic roncsa
• 350 ezer fontért kelhet el egy Titanic-túlélő mentőmellénye
• Először válnak kutathatóvá a Titanic eredeti tervrajzai
• 10 tény, amit biztosan nem tudtál a Titanicról
• Nyugalomban várja végzetét az elsüllyeszthetetlennek hitt Titanic roncsa 
• Halaszhatatlan üzleti tárgyalás miatt nem szállt fel a Titanicra a drótnélküli távíró feltalálója, Guglielmo Marconi
• Több mint hét évtizeddel az elsüllyedése után fedezték fel a Titanic roncsait
• Száz év elteltével már szinte semmi sem maradt a Titanic roncsából
• A Titanic első hivatalos útja volt egyben az utolsó is