Hadvezérként megbukott Magellán, nélküle ért célba az első Föld körüli expedíció

Túlzott elbizakodottság vezetett Magellán halálához

A romanticizált verzió szerint a filippínók szabadságszeretetük miatt tudtak győztesen kikerülni az egyenlő haderők küzdelméből.

Ezt az állítást több szempontból is megcáfolhatjuk. Egyrészt egységes filippínó tudat még nem létezett. Magellán támogatói között is voltak helyi vezetők, akik segítségüket is felajánlották, de a spanyolok mindenképpen erődemonstrációt akartak tartani, így arra kérték őket, a hajókból figyeljék az eseményeket.

Összesen hatvan fő indult a büntetőakció végrehajtására – ezek közül végül többen is a fedélzeten maradtak –, ezzel bizonyítva, hogy a szembenálló ezerötszáz fős hadsereg legyőzése a fejlett európai hadviselésnek nem jelenthet kihívást.

1521. április 26-án megkezdődött a hadművelet, már a napfelkelte előtt megérkezett az elbizakodott „spanyol had” az ellenséges sziget partjaihoz. A csatatér nem kedvezett a felfegyverzett spanyol legénységnek, Lapu-Lapu harcosai körbevették őket, lándzsák és nyilak záporával támadva a töltényeket lassan újratöltő spanyolokat.

A spanyolok a pánikban vak lövöldözésbe kezdtek, így a töltények hamar kifogytak. Magellán második, szintén elhibázott taktikai húzása ekkor került bevetésre: körülbelül húsz-harminc őslakos házát gyújtatta fel, de a „manőver” során két spanyol katonát is megöltek a védekezők, a figyelemelterelés pedig nem érte el a kívánt célt.

Ahelyett, hogy visszavonulót fújtak volna, Magellán csak lassan hátrált, és a vízben próbálták felvenni a harcot az őslakosokkal. A rájuk zúduló kő és sártömeg a lándzsák és nyilak fenyegetése mellett már felemésztette a spanyol erőtartalékokat, akik végül magatehetetlenekké váltak. Aki tudott menekült, viszont Magellán lábát az üldözők eltalálták egy mérgezett nyíllal.

A végzet utolérte Magellánt (19. századi ábrázolás)

Egy nagy késsel megsebesítették másik lábát is, Magellán elbukott, az ellenség pedig kegyetlenül lemészárolta nyolc társával együtt. A felfedező nem számított az őslakosok ilyen ellenállására és ügyes fegyverhasználatára, ez az elbizakodottság pedig az életébe került.

Pigafetta leírásának hála ismerjük Magellán halálának részletes körülményeit, ahogy a maroknyi spanyol legénység utóéletét és hazajutásának nehézségeit is. A „fehérek” vereségén felbuzdulva Cebu királya túszul ejtette a hátramaradottak egy részét, de a korábbi tapasztalatból okulva a túlélők inkább a menekülést választották.

Rövid kalózkodás után eljutottak a Fűszer-szigetekre, majd visszaindultak szülőföldjükre. A portugálok „elfogató parancsa” miatt egyedül a Zöld-foki szigeteknél kötöttek ki utazásuk hátralévő időszakában. Miután kiderült, melyik expedíció tagjai, onnan is gyorsan tovább kellett hajózniuk, viszont ehhez az alkalomhoz köthető a történelmi felismerés: egy nap nyereséggel teljesítették a világkörüli útjukat.

Végül 1522. szeptember 6-án kötöttek ki hazai földön a Victoria legénységének megmaradt tagjai, akik teljesítették Magellán álmát. A róla elnevezett szorost a korabeli kapitányok ugyan hajózhatatlannak minősítették, így nem szolgált tartós átjáróként, de a misszió ennek ellenére sikeres volt. A történelem folyamán először valóban megkerülték a Földet.

1. A világkörüli út előkészületei
2. A Fülöp-szigetek békés hódoltatásának terve
3. Túlzott elbizakodottság vezetett Magellán halálához

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait