Giotto építtette a most talált középkori védműveket Firenzében

Fotó: SABAP Firenze e Prato

A Piazza Beccaria területén, a 3.2.1-es villamosvonal kiépítését megelőző leletmentő ásatások során felszínre került egy 1321-ben épült kőhíd második, épen maradt boltíve. Antonella Ranaldi, a Firenzei és Pratói Régészeti, Képzőművészeti és Tájvédelmi Felügyelőség (SABAP) vezetője elmondta: a szerkezet a városfalakon kívül húzódó, mintegy húsz méter széles San Gervasio-árkot ívelte át, és a via Aretina felől biztosította a városba jutást.

A Cooperativa Archeologia szakemberei a hídhoz kapcsolódóan feltárták egy kiterjedt, közvetlenül a boltívekre támaszkodó építmény alapjait is. Bár a helyiség eredeti funkciója egyelőre bizonytalan, a kutatók szerint a védelmi feladatok mellett adminisztratív és adószedési célokat is szolgálhatott. A struktúra nyomai Stefano Bonsignori 1584-es várostérképén is azonosíthatók, a 19. században pedig állatpiaci karámként használták.

A leletegyüttes történelmi jelentőségét tovább növeli a Firenzei Egyetem Építészeti Tanszékének kutatója, Marco Frati által felvetett hipotézis, amely a maradványokat a kora reneszánsz festő- és építőművészéhez, Giottóhoz köti. Giovanni Villani 14. századi krónikája rögzíti, hogy egy 1333-as pusztító árvíz súlyos károkat okozott a Porta alla Croce térségében. Mivel Giottót 1334. április 12-én a firenzei középítkezések főfelügyelőjévé nevezték ki, a szakértők szerint megalapozott a feltételezés, hogy a kapu előtti védművek és az adószedő épület újjáépítése közvetlenül az ő műszaki felügyelete alatt zajlott.

A feltárás a firenzei városfejlődés egy kritikus, eddig kevésbé dokumentált korszakába enged bepillantást. A toszkán főváros 1284 és 1333 között kiépült, Arnolfo di Cambio által tervezett harmadik falgyűrűjét a 19. század második felében bontották le. Amikor Firenze rövid időre az újonnan egyesült Olaszország fővárosa lett (1865-1871), Giuseppe Poggi építész a párizsi mintára kialakított körutak (viali) építése érdekében eltüntette a középkori erődítményrendszer nagy részét.

Bár maga a Porta alla Croce fennmaradt - amelyet korábban, az 1529 és 1530 közötti ostrom idején az ágyútűz elleni védekezésül visszabontottak -, a környező vizesárkokat és hidakat a föld alá rejtették, és Poggi részben beépítette azokat a város új csatornahálózatába.

A jelenlegi régészeti munkálatok ezeket az eltűntnek hitt, a 19. századi építkezések alatt konzerválódott rétegeket hozták ismét a felszínre. A műemlékvédelmi hatóság tájékoztatása szerint a leletek dokumentálása és visszatemetése már megkezdődött, így a régészeti felfedezés nem hátráltatja a villamoshálózat európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott, 2026 végére tervezett átadását.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
• Így lett Kassa csehszlovák város
• Tíz nagy győzelem a halál fölött
• A modern remetekirályság
• Így tanították Horthyt a 2. világháború után
• A kerti szajha
• Kolozsvár román megszállása
• Az újra megtalált munkásnő
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma