Éveken át tartotta rettegésben a náci koncentrációs tábor rabjait a „buchenwaldi boszorkány”

Az Ilse Köhler néven született nő 1932-ben csatlakozott az NSDAP-hoz, majd 1936-ban hozzáment Karl-Otto Koch SS-tiszthez, aki a következő évben létrehozott buchenwaldi koncentrációs tábor első parancsnoka lett. A háromgyerekes házaspár egy elegáns házban élt a láger területén.

Az állítólag nagy szexuális étvággyal megáldott Ilse szadista viselkedéséről vált ismertté a tábor rabjai számára: amellett, hogy verte a foglyokat, arra kényszerítette őket, hogy az ő szórakoztatására folytassanak szexuális tevékenységet. Ezenkívül a legszörnyűbb szóbeszédek terjedtek vele kapcsolatban: ezek szerint lámpaernyői, kesztyűi és könyveinek borítói is tetovált emberek bőréből készültek. Még az is elterjedt róla, hogy egy emberbőrből készült táska is a birtokában van, emellett pedig többek között a rabok szerveit is gyűjti. Az emberbőrből készült tárgyakkal kapcsolatos pletykák azonban Ilse egyik perében sem nyertek bizonyítást, mivel kiderült, hogy valójában kecskebőrről van szó.

Nem véletlen azonban, hogy Ilsének számos gúnyneve volt, amelyek egyike sem joviális természetére utalt: nemcsak „buchenwaldi boszorkány”, hanem a „buchenwaldi vörös boszorkány”, a „buchenwaldi ribanc”, valamint a „koncentrációs tábor gyilkosa” névvel is illették. 1943 augusztusában a német hatóságok férjével együtt letartóztatták, miután hatalmas összegek elsikkasztásával, valamint rabok tanúvallomás-tételének megakadályozása végett végrehajtott megölésével vádolták.

Ilsét 1944-ben bizonyítékok hiányában felmentették, férjét azonban egy SS-bíróság bűnösnek találta, és 1945 április 5-én kivégezték. Nem sokkal később, 1945. június 30-án Ilsét az amerikaiak is elfogták, és a Buchenwaldban végrehajtott gyilkosságok támogatásával, az azokra való felbujtással, valamint az azokban való részvétellel vádolták.

Első, egy amerikai katonai bíróság előtt Dachauban tartott tárgyalásán kijelentette, hogy nyolc hónapos terhes, ami, tekintetbe véve, hogy férje már halott volt, tovább erősítették a promiszkuitásáról korábban szárnyra kelt híreket. Férje homoszexualitása miatt állítólag korábban egyszerre több, a táborban szolgáló tiszttel is viszonya volt, a per alatt azonban az amerikai kihallgatóin kívül (akik közül sokan zsidó származásúak voltak) senkivel sem érintkezett.

1947-ben életfogytiglani börtönre ítélték, amelyet azonban Lucius D. Clay tábornok, Németország amerikai megszállási övezetének katonai kormányzója négy évre csökkentett, mivel nem találtak arra nézve meggyőző bizonyítékokat, hogy rabokat választott ki megölésre, hogy aztán a lenyúzott bőrüket felhasználhassa. Egy évvel később azonban a közvélemény nyomására újból letartóztatták, és 1951-ben egy nyugatnémet bíróság ismét életfogytiglanra ítélte. Koch 1967-ben öngyilkosságot követett el az aichachi női börtönben, miután meggyőződésévé vált, hogy a buchenwaldi koncentrációs tábort túlélt rabok fogják zaklatni a cellájában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái