A vörösterror 133 napja

Tovább éltek az emberek a nagy gazdasági világválság alatt

2010. január 7. 08:26 Bartek Dániel

Az 1929 és 1933 közötti nagy gazdasági világválság idején tovább éltek az emberek - e meglepő következtetésre jutottak nemrégiben a Michigani Egyetem kutatói. A javuló életkilátások fő oka a kevesebb munkahelyi stressz és baleset lehetett - vélik a tudósok.


A „nagy depresszió” idején az Egyesült Államokban közel 13 millió állampolgár vált munkanélkülivé. Az 1929. október 24-i tőzsdekrach (a „fekete csütörtök”) korábban soha nem tapasztalt mély válságba sodorta a világgazdaságot. Nyolcvan év távlatából visszatekintve azonban úgy tűnik, az összeomlás az amerikaiak számára – amellett, hogy hosszú távon kikényszerítette a gazdaság alapvető szerkezeti átalakítását, s ezzel közvetve a „jóléti állam” modelljének felépítését – egészségügyi szempontból bizonyos átmeneti előnyökkel is együtt járt.

A közelmúltban a Michigani Egyetem két társadalomtudósa, José Tapia Granados és Ana Diez Roux kutatásai során szembesült az első hallásra igen meglepő ténnyel, miszerint az amerikai lakosság körében a válság legsúlyosabb éveiben, 1930 és 1933 között, a halandósági ráta a korábbiakhoz képest valamelyest visszaesett. A megállapítást minden korosztályra érvényesnek találták, vagyis az összlakosságra vonatkozóan az említett években nőtt a várható élettartam. A statisztika szerint a halálesetek közül egyedül az öngyilkosságok száma emelkedett észrevehetően. (Közismert, hogy a váratlan krízis hatására a Wall Streeten legtöbbet vesztő bankárok, spekulánsok közül sokan végső elkeseredésükben a halálba menekültek.)



A meglepő felfedezés egyik racionális magyarázata az lehet, hogy a vizsgált korban egy fejlődő, ereje teljében lévő gazdaság a foglalkoztatottak többsége számára – egészségügyi vonatkozásban – egyre növekvő megterhelést is jelentett. A 20. század első felében ugyanis a munka- és az ehhez kapcsolódó egészségvédelemnek még korántsem tulajdonítottak olyan nagy jelentőséget, mint napjainkban, s ennek gyakori következményei voltak a különböző megbetegedések és balesetek.

Ezenkívül a kutatók hangsúlyozták az állandó és időnként már krónikussá váló stressz szerepét, valamint a folyamatos műszakváltásokból eredő alvási nehézségeket, amelyek közvetett módon szintén hozzájárulhattak a növekvő gazdasági teljesítménnyel együtt járó nagyobb halandósághoz. Mindehhez képest a világválság alatt munkanélkülivé vált tömegek hosszabb időre mentesültek e kártékony hatások alól, s mondhatni „egészségesebb”, stresszmentes életmódot folytattak.

Emellett az idősebb korosztály esetében tapasztalható élettartam-növekedést Granados és Roux egyéb társadalomlélektani tényezőkkel, az erősebb családi összetartozás-tudattal és ebből következően a körültekintőbb idősgondozással indokolta.

Mindezek ellenére a legtöbben továbbra is érvényesnek tekintik azt a közkeletű megállapítást, miszerint egy erős gazdaság hosszú távon mindenképpen egészségesebb társadalmat eredményez. A várható élettartam 30-as évek elején tapasztalt növekedése így végső soron inkább csak szociológiai kuriózumként, pusztán rövidtávon ható jelenségként értékelendő. De ki tudja? Talán napjaink gazdasági válsága is tartogat számunkra ehhez hasonló "előnyöket".

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
 <br /><i>AFP</i> <br /><i>AFP</i> <br /><i>AFP</i> <br /><i>AFP</i> <br /><i>AFP</i> <br /><i>AFP</i> <br /><i>AFP</i> <br /><i>AFP</i>

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!