Egy zabolátlan hercegnő a francia udvarban: Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése
2022. augusztus 12. 13:20 Szekeres Zoltán
1770. május 16-án, a franciaországi Versailles-ban kötötte össze életét a tragikus sorsú, az akkor mindössze tizennégy esztendős Habsburg–Lotharingiai Mária Antónia Jozefa Johanna főhercegnő – közismertebb nevén: Marie Antoinette – és a nála egy évvel idősebb Bourbon Lajos Ágost dauphin – Franciaország trónörököse –, a majdani XVI. Lajos király. Frigyük a kor szokásainak megfelelően diplomáciai jelentőségű, mai szóval érdekházasság volt. A ceremóniák is a szigorú etikett szabályainak megfelelően zajlottak Bécstől egészen Versailles-ig.
Korábban
Mária Terézia mint I. (Lotharingiai) Ferenc német-római császár felesége, egyúttal Magyarország és Csehország királynője a birodalom érdekeit szolgálva rendezte gyermekei jövőjét: a 16 császári főherceg és főhercegnő közül tízen érték meg a felnőttkort.
Tette mindezt az 1740–1748 közötti osztrák örökösödési, majd az 1756–1763 közötti, világméretű konfliktussá duzzadó hétéves háború sodrában. Nem nyugodott bele Szilézia 1740-es elvesztésébe sem, így 1756. május 1-jén ‒ Poroszország elleni irányuló ‒ békét kötött a háromszáz éve riválisnak számító Francia Királysággal, hogy visszafoglalja birodalma egykori leggazdagabb tartományát.
A két dinasztia szövetségét, a tartósság jegyében, Mária Terézia egyik leányának és XV. Lajos francia király unokájának, Lajos Ágostnak a frigyével kívánták szentesíteni. Egészen 1768-ig, mint a trónörökös jegyese, az akkor mindössze tizenhárom éves Mária Antónia főhercegnő személye fel sem vetődött.
Kifinomult külső – zabolátlan lélek
Mária Terézia tizenötödik gyermekének neveltetése nagyban különbözött attól, amelyben testvérei részesültek. Az alacsony termetű, mindig vidám természetű, bájos főhercegnő vajmi kevés időt szánt tanulmányaira.
A szigorú etikett helyett a magát folyton csinosítgató, nevelőnőit orruknál fogva vezető kislány életében nagyobb szerepet töltött be a nővéreivel való játék, valamint a zene. A családi körben franciamód csak Antoine-nak hívott Mária Antónia sem németül, sem franciául nem tudott írni; (az akkor) jelenlegi és jövendőbeli országa történelmét sem ismerte, alapműveltsége hiányos volt.
Édesanyja kénytelen volt az utolsó pillanatban orvosolni gyermeke renoméját, igyekezett dámát faragni belőle. Ebben Jean-Georges Noverre, a kiváló táncmester, valamint két, Bécsben tartózkodó francia vendégszínész állt a rendelkezésére. Zenei érzékének köszönhetően, valamint tánctudása által hamar sikerült elsajátítania azt a fajta eleganciát és könnyed járást, amellyel a Versailles jelentette színpadon majd könnyedén le fogja venni lábáról a megmaradt osztrákellenes francia közvéleményt.
A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2022. nyári számában olvasható.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
sport
- Rejtélyek övezik a világbajnok orosz sakkozó halálát
- Kezdetben királyok játéka volt a tenisz
- Így lett a Real Madrid „királyi” klub
- Tragikus körülmények között végződött Jim Clark autóversenyző karrierje
- Emberrablók rontották el Fangio kellemes estéjét
- Az iskolákban tiltották, mégis a legnépszerűbb sport lett a futball
- Világhírű zenészek játszottak a Budapest Sportcsarnok színpadán
- Veretlenül vonult vissza a magyar atlétika első női olimpiai bajnoka Csák Ibolya
- Ötven évesen lépett utoljára pályára Sir Stanley Matthews
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap
