Egy kivételével mind az enyészeté lett az ókori világ hét csodája

Az epheszoszi Artemisz-templom

Az itt felsorolt alkotásokat elsőként először a világ hét csodájaként említő Szidóni Antipatrosz nem rejtette véka alá, a listából melyiket tartja a leginkább ámulatba ejtőnek: „Az Olümposzon kívül semmi ily csodálatosra nem tekintett le soha a Nap.”

Mindazonáltal a kis-ázsiai Epheszoszban (a mai törökországi Efes) található templomnak igencsak hányatott sors jutott, ami miatt valójában nem is beszélhetünk egyetlen építményről – Artemisz templomát több alkalommal is újjá kellett építeni.

Az ókori források szerint egy árvíz már a Kr. e. 7. században elpusztította, majd később egy Hérosztratosz nevű, bármi áron hírnévre vágyó gyújtogató áldozatául esett Kr. e. 356-ban, a Kr. u. 3. században pedig a keleti gótok dúlása döntötte romba.

Utolsó lerombolása Kr. u. 401-ben történt, ezt követően nem építették újjá. Maradványaiból igen kevés ismert, ezek nagy része a halikarnasszoszi mauzóleum szobraihoz hasonlóan a British Museumban található.

A templom legpazarabb inkarnációja – amelyről Antipatrosz is írt – fehér márványból készült, a 361 méter hosszú és 55 méter széles épület tetejét 127 oszlop tartotta.

A szentély középpontjában Artemisz istennő szobra állt, amelyhez az olümpiai Zeusz-szoborhoz hasonlóan messze földről is elzarándokoltak a hívek, hogy áldozatot helyezzenek el lábánál.

1. A gízai nagy piramis
2. A halikarnasszoszi mauzóleum
3. Az olümpiai Zeusz-szobor
4. Szemiramisz függőkertje
5. A pharoszi világítótorony
6. Az epheszoszi Artemisz-templom
7. A rodoszi kolosszus

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?