A legrégibb németországi Trisztán-szöveg

Trisztán és Izolda képe Neuschwansteinben

Edith Feistner, a regensburgi egyetem irodalomtörténész professzora hétfőn arról számolt be: a két, egyaránt mintegy 800 esztendős pergamenlap mindkét oldalán szereplő írást a müncheni székhelyű Bajor Állami Könyvtár a kézírás alapján az 1200-1225 közötti időszakra datálta. Ehhez hasonló korú Trisztán-dokumentumot eddig csak az ausztriai Karintiában találtak - mutatott rá a professzor asszony. Az értékes leletről elsőnek a Mittelbayerische Zeitung aditt hírt.

A regensburgi töredék esetében Eilhard von Oberg 1170 körül keletkezett középfelnémet elbeszéléséről van szó, de a Trisztán-legenda feltehetőleg már jóval korábban ismert volt. Oberg elbeszélése később számos Trisztánról és Izoldáról szóló irodalmi mű alapja volt, de Gottfried von Strassburg 1210-ben keletkezett írása szélesebb körben ismert.

Feistner szerint a két pergamenlap oldalain az eredeti elbeszélés összesen 9750 versszakából 210 található. E két pergamenlapot a múltban más könyvek bekötésére használták. A Trisztán-szöveg megtalálásához vezető katalogizálásnál egyébként összesen 350 töredék került elő, amelyek részben eddig tejesen ismeretlen szövegeket tartalmaznak.

(Panoráma)