Minden évben misével ünneplik a Széchenyi-hegyi Madonna kápolna helyreállítását

Budapesti peremkerületeket bejáró sorozatunk újabb részében a Széchenyi-hegy oldalában az erdőben rejtőző Úti Madonna Kápolnához látogatunk. A kis erdei szent helyet vandálok tönkretették, kifosztották, 1997-re már csak a torzója maradt. A széles körű társadalmi összefogásnak köszönhetően azonban újra felépülhetett 1998 nyarára. Ma már újra sokan látogatják, hívők és megpihenni vágyó kirándulók egyaránt.

Csak a kazettás mennyezet maradt meg épségben

A kápolnát a gyermekvasút felől a zöld kereszt turistajelzést követve találhatjuk meg. Először egy réten kell áthaladnunk, mielőtt az erdőbe érnénk. Ma már nehéz elképzelni, de ez a rét volt a Széchenyi-hegyi golfpálya, amely 1912-ben épült, két évvel a Budapesti Golf Club létrejötte után. Ez utóbbinak volt az elnöke gróf Andrássy Géza, aki a pálya építését szorgalmazta. Magyarországon akkor a tátralomnici mellett ez volt az egyedüli golfpálya. Versenyeket, bajnokságokat rendeztek itt, de az I. világháború során minden tönkrement. Andrássy csakhamar újjáépíttette a pályát, és nemzetközi versenyeket is rendeztek rajta. 1948-ban itt kezdték építeni az úttörővasút végállomását, majd a TV-torony acélszerkezetének lehorgonyzó elemeit védő vaskerítések is mélyen belehasítottak a pálya területébe. Miután a sportélet megszűnt, egyedülálló növény és állatvilág honosodott itt meg, ma már védelmet is élvez a rét.

Az erdőben továbbhaladva pár perc sétával elérhetjük a kápolnát. Története az 1880-as évekbe nyúlik vissza, mikor a terület Berger János teológus birtokában volt. Ő épített egy nyaralót a Farkas-völgyben (ma is látható, igaz jelentősen átalakítva). Nyaralójától pár száz méterre Isten dicsőségére egy egyszerű, kőből és fából készült kis kápolnát emelt. Azonban a korabeli leírások szerint az 1914-ben még pompás erdei szent hely 1936-ra igen elhanyagolttá vált. Ennek ellenére még a II. világháború után is működött, karácsonykor éjféli misét is tartottak benne az erdőbe zarándoklóknak. Egy alkalommal azonban orosz katonák jelentek meg, ledöntötték és lóval elvontatták a kápolna tornyát és keresztjét. A kis épület ekkor még zárható volt, vasrács védte, csak a nyugati oldaláról lehetett bejutni egy ajtón. A katonák tette azonban előrevetítette szomorú sorsát: a kápolnát feltörték (egyesek szerint felheccelt intézeti gyerekek), minden mozdíthatót elvittek belőle, csak a kazettás mennyezet maradt meg épségben.

Tetejére visszakerült a fatorony

A szent hely megmentésére összefogott a Farkasvölgyi Baráti Kör, a Magyar Cserkészszövetség és a Pilisi Parkerdőgazdaság. A helyreállítás Ifj. Madarassy Walter szobrász-restaurátor irányításával 1998. június 13-án fejeződött be. A munkálatok a korabeli dokumentumok figyelembe vételével történtek. Rá egy évre a kápolna tetejére visszakerült a fatorony is. A kápolna helyreállítását azóta minden év októberének első szombat délelőttjén misével ünneplik.

A kápolnát elhagyva érünk a Farkas-völgybe, itt találjuk Berger János az építtető villáját - bár jelentősen átalakították azóta az újabb és újabb tulajdonosok. A Farkas-völgy nevének eredetével kapcsolatban két változat is él: az első szerint tényleg éltek itt farkasok (Siklóssy László "Svábhegy" című 1929-es könyvében egy tanú el is meséli, miképpen fosztották ki a farkasok az élelmiszeres padlását), a másik szerint a völgyben korábban nagy mennyiségben termő gyógynövényről, a farkasalmáról kapta a nevét.