Pierre Auguste Renoir

(1841-1919)

Pierre Auguste Renoir francia festő, az impresszionizmus egyik meghatározó művésze 1841. február 25-én született egy limoges-i munkáscsaládban, apja szabó volt. A család idővel Párizsba költözött, az ifjú Auguste itt kezdett tizenhárom évesen porcelánfestést tanulni. Csakhamar komolyabb munkákat is rábíztak: legyezőket festett, hittérítők számára készített vallásos képeket. Miután a manufaktúra bezárt, alkalmi munkákból élt, például nemesek címereit festette.

1862-ben összegyűlt annyi pénze, hogy beiratkozzon az École des Beaux Arts rajz- és művészeti anatómia tanfolyamára. Itt kötött barátságot Claude Monet-val, Alfred Sisley-vel és Frédérick Bazille-jal, s a négy barát együtt festett a fontainebleau-i erdőben. Az impresszionistáknak elnevezett csoport 1874-ben rendezte első kiállítását Párizsban, s bár a hivatalos Salon gyakran elutasította világos tónusú, újszerű képeiket, mégis hamarosan ismertté lettek. Renoir képeinek természetességére és frissességére a kritikusok is felfigyeltek, megrendelője azonban alig akadt, olyan szegénységben élt, hogy néha még ennivalóra sem futotta.

Anyagi gondjai ellenére művei hallatlan életkedvet sugároznak. Míg kollégái továbbra is tájképeket festettek, őt egyre inkább az ember érdekelte. Apró, sokszínű ecsetvonásaival érzékeltette a légkör vibrálását, a lombokon áttörő fényt, a reflexfényeket (Fürdőzők, Esernyők). Anyagi helyzete az 1870-es éve közepétől jobbra fordult: megismerkedett Georges Charpentier kiadóval, s ennek révén nagypolgári családok tagjait festhette meg. Ekkor készült az Evezősök reggelije, a Mme Charpentier és gyermekei, a Le Moulin de Galette - ez utóbbi egy kerti táncos szórakozóhely mozgalmas megjelenítése.

Első önálló kiállítását 1879-ben rendezte, ezután Algériában, Olaszországban és Provence-ban járt. Kiállításainak jó visszhangja volt, sikeres lett, megnősült, anyagi helyzete is jól alakult. 1899-ben Cagnes faluba költözött, 1907-ben Les Colettes-ben telepedett le. Ekkoriban főleg aktokat festett, sőt a női szépséget szobrokban is kifejezte.

1894-től ízületi fájdalmak kínozták, 1910-ben már az ujjai sem mozogtak és kerekes székbe kényszerülve, a kézfejéhez szíjazott ecsettel dolgozott, képei mégis életörömöt sugároznak. Amikor már szobrot sem tudott mintázni, tanítványa, Richard Guino formázta őket a mester utasítása szerint.

Élete végén több csapás is érte: Jean fia, a későbbi híres filmrendező az első világháborúban súlyosan megsebesült, felesége 1915-ben meghalt. Renoir Cagnes-ban hunyt el 1919. december 3-án. Az impresszionizmus egyik képviselője a derű, a fény, a ragyogás, a szépség, a nőiség, az életöröm festője volt. Vidámságát, kiegyensúlyozottságát tükrözi valamennyi festménye, ezért kedvelik a Renoir-műveket a világ minden táján.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A "lacipecsenye" és a "lacikonyha" kifejezések is Dobzse László király emlékét őrzik
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király