Római szarkofág és neolitikus építmény – szenzációs leletanyagot találtak a régészek Óbudán

2025. november 13. 17:30 Múlt-kor

2025. február 17-e óta nagyszabású régészeti feltárások zajlanak Óbudán, az egykori kocsiszín alatt. A Budapesti Történeti Múzeum munkatársai a 6500 négyzetméteres lelőhelyen eddig három történeti korból származó leletanyagot találtak. A szenzációs felfedezés során többek között ókori sírok, egy római település maradványai és neolitikus objektumok is előkerültek a föld mélyéből.

Kép az ásatásról (Forrás: BTM Aquincumi Múzeum és Régészeti Park / Fotós: Lakos Gábor)

Korábban

Az eddigi eredmények alapján a kutatók – Némethné Dr. Fényes Gabriella ásatásvezető régész és kollégái, Kostyál Gergely, Kovács Gizella, valamint Kraus Dávid – megállapították: a terület már hétezer évvel ezelőtt is lakott volt. Ezt támasztja alá, hogy a lelőhely Vörösvári út felé eső részén egy újkőkori település maradványai kerültek elő a föld alól. Ezzel szemben a keleti zónában szabályosan elhelyezkedő deszkákra bukkantak a régészek, amelyek egy egyelőre ismeretlen funkciójú építmény részei lehettek egykor. Az újkőkori leletanyagot a mindennapi élet tárgyai tették teljessé. A feltárt pattintott kőeszközök, a csiszolt kőbalta, a cserépedények, az őrlőkő-töredékek, valamint az állatcsontok mind hozzásegítették a szakértőket ahhoz, hogy minél pontosabban rekonstruálhassák a neolitikus mindennapokat. Külön meglepte a kutatókat az a kőgyöngy, amit a vizes közegben konzerválódott famaradványok mellett fedeztek fel, és amely egykor női ékszerként funkcionálhatott.

A következő évezredekben a közeli langyos hőmérsékletű karsztforrásnak köszönhetően a terület feltöltődött. Az egykor sekély patakok medreiben a növényzet szárain mészkő jött létre, amelyből idővel vastag mészkőréteg keletkezett.

Vízvezeték és katonaság

Ezen a mészköves felszínen kezdtek el építkezni a rómaiak, akik a Kr. u. 2. században már vízvezetéket (latinul aquaeductust) hoztak létre a területen. Ez feltehetően a közeli óbudai Árpád-forrás langyos karsztvizét szállította a mai Flórián téren lévő katonai táborba. A forrás és a legiotábor közötti magasságkülönbség alapján feltételezhető, hogy a vízvezeték enyhe lejtése juttatta el a vizet a célba. A talált téglabélyegek segítségével a szakértők azt is megállapították, hogy az Aquincumban állomásozó legio és egy segédcsapat is részt vehetett a vezeték megalkotásában. A Vörösvári úti vízvezetéket még a római korban lebontották, és helyette egy vízvezető árkot alakítottak ki. A középkori leletek tanúsága szerint ezt az árkot még a középkorban is használták.

Fotós: Lakos Gábor

Egy ókori település romjai

A vízvezetéktől északkeletre egy összefüggő településrészlet romjait is felfedezték a régészek. Jelenlegi ismereteink szerint a településrészlet a 2. század második felében és a 3. század első felében élhette virágkorát. Az épületek falai alól előkerülő falmaradványok ugyanakkor arra utalnak, hogy a település már ezelőtt is lakott volt.

Szarkofág és üvegpalack

A feltárás során eddig kilenc sírt fedeztek fel a régészek. Közülük a leggazdagabb mellékletű egy szarkofág volt. Benne egy fiatal hölgy nyugodott, akit többek között egy gyönyörű üvegpalackkal, egy pohárral és számos pénzérmével együtt helyeztek végső nyugalomra.

Fotós: Lakos Gábor

A középkori leletanyag

A római maradványokat az évszázadok során vastag lösztakaró fedte be. A középkorban nem lakott senki a feltárási területen; helyette egy forgalmas utat építettek ide. Ezt támasztják alá azok a 11. századi érmék is, amelyeket valakik utazás közben hagyhattak el.

A mostani feltárás is bebizonyította: Magyarországon is számos feltárásra váró terület van még, amelyek révén megismerhetjük az elmúlt korok hagyományait és mindennapjait.