Penge a múltból – egy avar szablya jelentőségéről

2025. szeptember 16. 18:10 Múlt-kor

Ritka avar kori szablyára bukkantak a régészek Székesfehérvár közelében. A szenzációs felfedezés új megvilágításba helyezheti a Kárpát-medence kora középkori jelentőségéről vallott nézeteinket.

Kép a feltárásról (Forrás: Székesfehérvár Városportál / Nagy Zoltán Péter)

Korábban

Kutatók egy ritka avar kori szablyát tártak fel Fejér vármegyében. A helyszínre látogató Szabados György történész rögtön felismerte a lelet történelmi jelentőségét: „Ez a szablya is bizonyítja, hogy a terület már 1400 évvel ezelőtt is meghatározó volt.” – nyilatkozta. A Magyar Nemzeti Múzeum és az István Király Múzeum egy nagyszerű kutatási projekt keretében igyekszik most feltárni a régióban található avar sírokat, hogy a bennük talált tárgyak segítségével pontosabb képet kaphassunk a kora középkori Kárpát-medence népeinek életviteléről.

„Temetők az űrből”

A két múzeum „Temetők az űrből” elnevezésű projektje során a régészek műholdképek segítségével igyekeznek feltérképezni a potenciális temetkezési helyeket. Azokon a területeken, ahol a talajt egykor sírásás miatt megbolygatták, a növények általában zöldebbek és sűrűbben nőnek, mert a lazább talaj jobban megtartja a vizet – ez a megfigyelés pedig igencsak megkönnyíti a kutatók dolgát a műholdas felvételek elemzésekor.

A műholdfelvételek alapján Szücsi Frigyes régész és csapata Székesfehárvár és Aba határában kezdték el az ásatásokat. Erőfeszítéseiket siker koronázta: egy nagyjából négyszáz-ötszáz sírt tartalmazó temetőre bukkantak egy magántulajdonú mezőgazdasági területen. Sőt, néhány száz méterrel arrébb egy valamivel kisebb méretű sírkertet is feltártak.

A régészek eddig két nyughelyet tudtak gondosan megvizsgálni, amelyek alapján megállapították: a leletek a közép avar korból (Kr. u. 7-8. század) származnak. Augusztus 25-én – amikor az ásatás már-már a végéhez közeledett – a kutatócsoport tagjai egy izgalmas tárgyra figyeltek fel: váratlanul egy szablya bukkant elő a földből.

Egy kivételes lelet

Szücsi kifejtette, hogy a szablyák rendkívül ritkák az avar sírokban, különösen a Fejér vármegyeiekben. Hasonló leletet utoljára 1979-ben tárt fel Fülöp Gyula régész Kajászó-Újmajorban; a legtöbb esetben ugyanis lándzsákkal, íjakkal, illetve egyéb – kevésbé illusztris – fegyverekkel temették el az elhunytakat. Miért olyan ritka ez a kardtípus ezekben a sírokban? Azért, mert csak magasabb rangú személyeket helyeztek ilyen harci eszközzel végső nyugalomra. Ezt a feltevést támasztja alá, hogy a feltárt nyughelyen aranyozott hajdíszeket és egy bronz övet is találtak a kutatók.

A lelet történelmi jelentősége

Fejér vármegye az utóbbi években az avar kori régészet egyik fellegvárává vált. Az eddigi eredményekkel azonban korántsem ért még véget a sikerszéria: Szücsi elárulta, hogy mintegy nyolcvan további lehetséges lelőhelyet ismertek már fel az űrből – ezek feltárására is remélhetőleg minél hamarabb sor fog kerülni.