Peseshet és a női orvosok birodalma
2025. október 8. 14:05 Múlt-kor
Az egyiptomi papiruszok női orvosokat, merész diagnózisokat és egy meglepően hatékony, i. e. 1350-ből származó terhességi tesztet tárnak elénk. Ezek a források megmutatják, hogyan próbálták megérteni és kezelni a női test működését a piramisok árnyékában.
Illusztráció
Korábban
A női orvosok és az ókori szülés világa
Ahogy az emberi faj fejlődött, a nagyobb fej és a felegyenesedett járás nehezebbé tette a szülést. Az ókorban a szülés életveszélyes folyamat volt, amely gyakran igényelt segítséget – érzelmit és orvosit egyaránt. Bár a terhesség és termékenység ábrázolásai már a legkorábbi időkben is megjelentek, arról, hogyan élték meg és hogyan kezelték a szülést, csak kevés forrásunk maradt.
A kutatás egyik legizgalmasabb alakja Peseshet, az i. e. 2500 körül élt „női orvosok felügyelője”. Nevét és címét fia, Akhethotep sírjának ajtaján találták meg Szakkarában. A lelet azt bizonyítja, hogy az ókori Egyiptomban már léteztek képzett, hivatásos orvosnők – nem pusztán „bölcs asszonyok”.
Peseshet fia királyi hivatalnok volt, ami azt mutatja, hogy a nő az írástudó elit rétegéhez tartozott. De kik voltak azok az orvosnők, akiket felügyelt, és hogyan gyógyítottak?
A Kahun nőgyógyászati papirusz
A legrégebbi ismert nőgyógyászati szöveg, a Kahun papirusz (i. e. 1825 körül) 34 rövid esettanulmányt tartalmaz. Ezek a tanácsok a modern orvoslás szemével gyakran meghökkentők. Szinte minden panaszt „méhbetegségként” értelmeznek – még a fejfájást is.
Egy esetben például egy nő látásromlását és nyakfájását a méh váladékainak tulajdonítják. A kezelés: „füstölés friss olajjal, libazsírral a szemre, és szamármáj fogyasztása”. Bár orvosilag nem volt hatásos, a máj legalább tápláló volt.
A papiruszban található az első említés a „vándorló méhről”, amely állítólag a testben mozgott, és különféle tüneteket okozott. Ez a félreértett anatómiai elképzelés még kétezer évig meghatározta a női betegségekről alkotott felfogást.
A menstruáció és a „betegszabadság” rejtélye
A Deir el-Medina munkásváros feljegyzései szerint a II. Ramszesz-korabeli férfiak olykor „betegszabadságra” mentek hsmn, azaz „menstruáció” miatt. Elsőre ez ellentmondásosnak tűnik, hiszen férfiakról van szó.
Qenhikhopshef írnok azonban feljegyezte: ő a felesége menstruációja miatt hiányzott. Más munkások is szabadságot vettek ki lányuk menstruációja idején. Valószínű, hogy a menstruációval kapcsolatos távollét inkább a családon belüli rítusokat, a nők védelmét és a „tisztaság” fogalmát tükrözte, nem pedig babonát.
Egyes néprajzkutatók szerint ez inkább a női ciklushoz való alkalmazkodást, nem pedig kirekesztést jelentett – a férfiak a háztartás védelmében maradtak távol.
Az első terhességi teszt: árpa, búza és víz
Az ókori szülés történetének egyik legkülönösebb dokumentuma az i. e. 1350 körül írt Berlini orvosi papirusz. Ez az első ismert terhességi teszt leírását tartalmazza: „Árpát és búzát öntözz meg az asszony vizeletével. Ha mindkettő kicsírázik, szülni fog. Ha csak az árpa nő, fiút vár. Ha csak a búza, leányt. Ha egyik sem, nem lesz terhes.”
A modern tudomány meglepő eredményre jutott: 1963-ban és 2018-ban is megismételték a kísérletet, és 70–85%-os pontossággal működött. A vizeletben lévő hormonok valóban elősegíthetik a mag csírázását – a nemek meghatározása azonban természetesen véletlenszerű volt.
Az ókori szülés története egyúttal a tudás fejlődésének története is. Az egyiptomi orvosnők, mint Peseshet, a test működését megfigyeléssel próbálták megérteni. Bár sok elképzelésük téves volt, gyógyító szándékuk és tapasztalati tudásuk nélkülözhetetlen volt a nők életében.
Ahogy Lucy Inglis írja: „Az emberiség történetében kevés dolog mutatja meg jobban törékenységünket és bátorságunkat, mint a szülés.” Az ókori Egyiptom női orvosai pedig ennek a bátorságnak voltak az első krónikásai.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából 16:05
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában 15:30
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén 14:05
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története 12:05
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül tegnap
- Arábia – az ősi illatok földje tegnap
- Léteztek-e női gladiátorok az ókori Rómában? tegnap
- Az afrikai szafarik titokzatos világa tegnap
