Laodiké és a szabadság: egy matróna nyomában

Laodiké (Forrás: AB Biernacki, Klenina és mtsai, npj Heritage Science (2025))

Laodiké feje a földből került elő

A felfedezés 2003-ban történt, amikor ukrán–lengyel régészek a Krímben, Cherszonészosz Tauriké romjai között egy római kori lakóházat tártak fel. A bizánci korban újrahasznosított épület alapjai alatt egy márványból faragott női fej rejtőzött. A klasszikus frizura, a finom ráncok és a méltóságteljes tekintet a római realizmus és a hellenisztikus idealizmus ötvözetét mutatta.

A szobrot egy 700 m²-es domus félig betemetett szobájában találták. A ház a színház és az agora közelében állt. A lelet körül érmek, kerámiák és egy oltár hevertek Artemisz és Apollón alakjával. Olyan volt, mintha egy időkapszula nyílt volna meg.

Azonosítás: Laodiké kiléte feltárul

Sokáig nem tudták, kit ábrázol a márványarc. A fordulat az odesszai Régészeti Múzeum archívumában történt. Itt került elő egy feliratos talapzat, amely Laodikét említette, Héróxenosz lányát és Titus Flavius Parthenoklész feleségét. A laboratóriumi vizsgálatok megerősítették, hogy a talapzat és a fej kronológiailag és stílusban is összetartozik.

A portré egykor egy több mint kétméteres szobor része lehetett, amelyet a Párosz szigetéről származó márványból faragtak. A kormeghatározás szerint Kr. u. 200 körül temették el, bár évtizedekkel korábban készült.

Laodiké és a város szabadsága

Miért kaphatott nyilvános szobrot egy nő, amikor ez szinte kizárólag férfiak kiváltsága volt? A kutatók szerint Laodiké fontos szerepet játszhatott abban, hogy Cherszonészosz elnyerje az eleutheria, vagyis szabad városi státuszát. Ez a kiváltság önigazgatást, saját pénzverést és adókedvezményeket biztosított.

A források szerint Kr. u. 135 körül egy Arisztó nevű polgár próbálta elérni Rómában a kedvezményt, de sikertelenül. Néhány évvel később, Antoninus Pius uralkodása alatt Cherszonészosz mégis megkezdte „ΧΕΡΣΟΝΗΣΟΥ ΕΛΕΥΘΕΡΑΣ” felirattal ellátott érméinek verését. Bár közvetlen bizonyíték nincs, Laodiké családja a város legbefolyásosabb köreiben mozgott, és ő volt az egyetlen ismert nő, akinek szobrot emeltek.

A márvány titkai

A kutatás részletei legalább olyan izgalmasak, mint maga a történet. Izotópos vizsgálatok kimutatták, hogy a márvány az Égei-tenger vidékéről származik. A szobrász tizenegy különböző szerszámot használt, köztük fogazott vésőket és csiszolóköveket. Még apró javításokat is azonosítottak: a fejenn egy habarccsal fedett repedést találtak.

A szobrot később nem megsemmisítették, hanem építési anyagként használták fel. Valószínűleg az agora egyik exedrájában állhatott, mielőtt a domus padlója alá került egy 3. századi átépítés során.

Laodiké öröksége

Laodiké portréja ma már nem pusztán régészeti érdekesség. A matróna története új szemléletet hoz: a római provinciákban a nők nem csupán férfiak kísérői voltak, hanem olykor aktív politikai szereplők is.

A felfedezés arra emlékeztet, hogy a modern tudomány képes visszahozni a múlt elfeledett hangjait. Ez a márványarc egy asszonyé, aki hozzájárulhatott ahhoz, hogy városa szabadságot nyerjen a birodalom peremén.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat