Dzsingisz kán 16 millió gyermeke
Ma mintegy 16 millió ember tekinthető Dzsingisz kán utódának - állítja egy oxfordi genetikus, aki a rettegett hadvezért a "történelem legsikeresebb alfa-hímének" nevezte.
Az árulkodó kromoszóma
| Alfa-hím |
Dzsingisz kán, akit a mongolok ma is nemzetük atyjának tartanak, 1162 körül született. Hadászati és politikai képességeinek köszönhetően egyesíteni tudta az ázsiai sztyeppe nomád törzseit, és apró termetű lovakon nyargalászó katonáival földrésznyi területet mondhatott a magáénak. 1227-es halálakor birodalma Kína csendes-óceáni partjaitól a Kaszpi-tengerig terjedt.
Bryan Sykes, az Oxfordi Egyetem humángenetika-professzora, és az Y-kromoszóma történetéről szóló "Ádám átka" című könyv szerzője különöset állít. Szerinte Dzsingisz kán "szuper Y"-nak nevezett kromoszómája egészen a Brit-szigetekig elterjedt. A tudós nemrég kezdett kutatásba az Oxford Ancestors nevű társaságnál, amely DNS-vizsgálattal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt a családfájuk iránt érdeklődőknek.
"Genetikai tesztekkel lehetővé fogjuk tenni a brit férfiaknak, hogy meggyőződjenek róla: Dzsingisz kán leszármazottai-e vagy sem. Valószínű, hogy a kelet felől bevándorlók régóta tartó, folyamatos beáramlásának köszönhetően a mongol hadvezér Y-kromoszómája a Brit-szigeteken is elterjedt" - mondta a tudós a Discovery Newsnak.
A genetikai vizsgálat egy korábbi oxfordi kutatás folytatása, mely az Y kromoszómával foglalkozott Közép-Ázsiától Nagy-Britanniáig. Ez a kromoszóma változatlanul öröklődik apáról fiúra. Az eredmények szerint egy bizonyos Y-kromoszóma a népesség 8 százalékánál megegyező volt.
A kulcs Dzsingisz sírjában
`Ez a felettébb meglepő eredmény arra utal, hogy ezek az emberek egyazon őstől származnak, aki igen régen élt. Ha figyelembe vesszük, milyen csekély változások következtek be, megbecsülhetjük az időpontot is, amikor ez a bizonyos közös ős élt. Számításaink szerint ez az időpont a 12. vagy a 13. századra tehető` - mondta Sykes.
A tudós abból, hogy a kromoszóma hol fordult elő a leggyakrabban, és a kán egykori birodalmának kiterjedéséből arra következtetett, hogy a közös ős nem lehet más, mint a rettegett Dzsingisz.
Sykes szerint a történelmi ismeretink magyarázattal szolgálnak arra, hogyan maradhatott fenn az örökítőanyag ilyen sokáig: Dzsingisz hadseregének az volt a szokása, hogy a meghódított területek férfijait lemészárolta, asszonyait pedig megtermékenyítette. Ezen kívül a birodalmat egyik fiúutód után a másik örökölte, egyenes ágon.
A bizonyítási kirakósjáték utolsó darabkája egy pakisztáni törzstől, a hazaráktól érkezett. A hazarák ma is őrzik azt a legendát, mely szerint népük Dzsingisz kántól ered. "Ez a bizonyos Y-kromoszóma előfordul a hazaráknál, a szomszédságukban élő törzseknél viszont nem. Náluk viszont nem is él a Dzsingisz-féle eredetmonda. Bár ez legfeljebb közvetett bizonyítéknak tekinthető, megítélésem szerint az összefüggés aligha lehet véletlen" - állítja Sykes.
Az elméletet persze akkor lehetne minden kétséget kizáróan igazolni, ha megtalálnák Dzsingisz kán évszázadok óta keresett sírját. A hadvezér maradványaiból nyert DNS-sel ugyanis össze lehetne hasonlítani a ma élő emberek örökítőanyagát.
A Wisconsini Egyetem mongolisztika-szakértője, David Morgan szerint a különös elméletet a történettudomány sem tudja megcáfolni. "Ha hihetünk a kortárs beszámolóknak, biztos, hogy maga Dzsingisz kán is rengeteg gyermek apja volt" - mondta a tudós a Discovery Newsnak.