Őrült uralkodók

Híd a Kwai-folyón

2004. február 16. 00:46

Amikor javában dúlt a második világháború a japánok elhatározták, hogy vasútvonalat építenek Thaiföld és Burma esőerdő borította hegyvidékein át. A negyedmillió ember halálos erőfeszítése árán sziklába vájt sínpár az egyiptomi piramisokhoz hasonlóan a birodalmi erő jelképévé vált. A vasútvonal leghíresebb hídja, a híd a Kwai-folyón ma is áll, s a hollywoodi filmnek köszönhetőn az emberek világszerte történelmi ereklyeként tekintenek rá. Sok híd romja azonban a dzsungel mélyén pihen. Hírneve ellenére a híd a Kwai-folyón ma nem más, mint kapu egy elfeledett vasútvonal felé. Egy sínpár felé, mely arra vár, hogy újra felfedezzék.

Február 29-én 11 órakor
a National Geographic Channel műsorán

Játsszon velünk és nyerjen
National Geographic ajándékokat!

Február 29. 11.00
A szövetségesek nem tudták megakadályozni a humanitárius katasztrófát... de az amerikaiak a háború utolsó évére megalkották a vasútvonal ellen bevethető új fegyverüket, a nagypontosságú bombát. A bombák látványosan bizonyították hatékonyságukat. De a merész légiakciók részletei máig a történelem ködébe burkolóznak. A vasútvonal leghíresebb hídja, a híd a Kwai-folyón ma is áll, s a hollywoodi filmnek köszönhetőn az emberek világszerte történelmi ereklyeként tekintenek rá. Sok híd romja azonban a dzsungel mélyén pihen. Hírneve ellenére a híd a Kwai-folyón ma nem más, mint kapu egy elfeledett vasútvonal felé. Egy sínpár felé, mely arra vár, hogy újra felfedezzék. Amikor a japán hadsereg 1942-ben lerohanta a Maláj-félszigetet és Burmát, az ott állomásozó európai gyarmati erők megszégyenítő vereséget szenvedtek. A japánok előrenyomulása azonban túl gyorsnak bizonyult, és a Burma területén húzódó frontvonal kapcsolattartása a hátországgal komoly nehézségekbe ütközött. A tengeri utánpótlás lassú - és a szövetséges tengeralattjárók miatt - igen veszélyes is volt. Japán nem tehetett mást, mint hogy vasútvonalat épít Thaiföld és Burma érintetlen dzsungelein keresztül. A terv a második világháború legmerészebb mérnöki elképzelése volt. De miként tudták megvalósítani? Ahhoz, hogy ez a lenyűgöző mérnöki teljesítmény, mely talán a második világháború legnagyobb mérnöki teljesítménye volt, megvalósulhasson, hogy ez a vasútvonal ilyen nehéz terepen ilyen rövid idő alatt megépülhessen, és a háború végéig, a japánok vereségéig zavartalanul működhessen... sok tízezer emberi életet kellett feláldozni. Hogy e vasútvonal megépülhessen, közel százezer embernek kellett meghalnia. A Kwai-folyó partján álló Wang Po viadukt, a vonal egyetlen máig megmaradt állványhídja a mérnöki zsenialitás és egyben a háborús kegyetlenség emlékműve is. A háború óta erősen újjáépített Wang Po a vasútvonal egyetlen máig álló bizonyítéka a japánok fahíd-tervező és -építő technikájának.

Ajánlat
Fesztivál a Kwai-folyón
Amikor az itt mélyülő harmincméteres szakadékvölgy átívelését kellett megoldani, a japánok sem hadifoglyaik, sem saját katonáik életének feláldozásától nem riadtak vissza. A vasútvonal mentén létesített munkatáborok felé utazó szövetséges hadifoglyoknak fogalmuk sem volt róla, hogy mi vár rájuk. Az eligazításon egy japán tiszt azt mondta, hogy egy üdülőhelyre viszik őket, ahol a háború végéig más dolguk nem lesz, mint hogy pihenjenek és jókat egyenek. A japán propagandafilmek még ennél is tovább mentek. A hadifoglyoknak tejjel és mézzel folyó Kánaánt ígértek. A valóság azonban nem sokáig váratott magára. A Maláj-félszigeten a már meglévő vasútvonalon tehervagonokban vitték őket észak felé. Három napon át utaztak acélvagonokban, melyek nappal úgy felforrósodtak, akár a kemence, éjszakánként viszont egyre jobban lehűltek amint észak felé haladtak. Végül megérkeztek Ban Pongba, mely maga volt a pokol. Elviselhetetlen bűz uralta az egész tábort. A tetők lyukasak voltak, a padló nem volt más, mint bokáig érő sár; a vécék még nem készültek el, maguknak ásták ki azokat. A foglyokat Ban Pongból a leendő vasútvonal mentén felállított táborokba hajtották. A japán felső vezetés elrendelte, hogy a munkálatok gyorsabb befejezése érdekében a 420 km hosszú vasútvonal különböző szakaszait egyszerre építsék. A nyomvonalat a japánok, ahol csak lehetett, a Kwai-folyó mentén vezették. A 140. kilométernél azonban a terep kifogott rajtuk. A munkások itt egy több mint száz méter magas, a folyóba hanyatló sziklafallal találták szembe magukat. Híd vagy viadukt építése itt szóba se jöhetett, ezért a vasútnak kereszteznie kellett a meredélyt. A nyomvonalnak el kellett hagynia a kényelmes terepet biztosító völgytalpat, és egy hosszú lankás emelkedő után egy kritikus ponton át kellett vágnia a hegyoldalt. Ez a pont a "Pokol tüze-hágó" néven vált ismertté. Az átvágás az egész vasút egyik leghírhedtebb szakaszának bizonyult. Ez a vasút egyik legmélyebb és leghosszabb bevágása. Ausztrál és brit hadifoglyok három teljes hónapon át dolgoztak rajta. Több százan közülük nem élték meg a vájat elkészültét.

Mivel az alagútnak csak két kicsiny bejárata lett volna, csak meglehetősen kis számú fogoly dolgozhatott volna rajta egy időben. Ezért a japánok úgy döntöttek, hogy a nehezebb, de a sok száz munkásnak köszönhetően gyorsabb megoldást választják, és felülről nyitott járatot vájnak a tömör sziklába. A japánok megengedhették maguknak az effajta hideg számításokat, mert munkaerőből kimeríthetetlen tartalékokkal rendelkeztek. A foglyok azonban a vonal egész hosszán rendkívül alultápláltak voltak, és betegségek egész sora tizedelte őket. A következmények leírhatatlanok voltak. A japánok szó szerint addig dolgoztatták az embert, amíg a kimerültségtől el nem ájult és a földre nem zuhant. Thaiföld és Burma dzsungeleinek mélyén a világtól elzárt hadifoglyok mit sem tudtak a háború fejleményeiről. Így azt se sejthették, hogy röviddel az építkezés megkezdése után a háború menete Japán ellen fordult. A japánok légi és tengeri támadásokat intéztek a csendes-óceáni Midway-szigetek ellen, abban a reményben, hogy Pearl Harbour-hoz hasonlóan itt is rajtaüthetnek az amerikaiakon. Az Egyesült Államok haditengerészete azonban ezúttal várta őket. Háromnapos elkeseredett küzdelem után a japánok elvesztették négy Pearl Harbour-t is megjárt repülőgép-anyahajójukat. Midway-szigeteki győzelemmel az Egyesült-Államok és szövetségesei tengeri és légi fölényre tettek szert a térségben. A Burmában állomásozó japán hadtestek utánpótlása szempontjából a vasútvonal megépítése most még fontosabbá vált.

Válaszolj az alábbi két kérdésre és nyerj National Geographic ajándéktárgyakat!

  • Mikor intéztek a japánok légi és tengeri támadásokat a Midway-szigetek ellen?
    a) 1942 júniusában
    b) 1941 októberében
    c) 1943 májusában
  • Ki írta a Híd a Kwai-folyó felett című regényt?
    d) Irwin Shaw
    e) Pierre Boulle
    f) Ken Follet A helyes választ a megfejtes@mult-kor.hu címre várjuk. A tárgy/subject rovatba írd bele: NGC.


    2019. nyár: Őrült uralkodók
    Olvasta már a Múlt-kor
    történelmi magazin
    legújabb számát?

    kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

    Nyomtatott előfizetés vásárlása
    bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
    A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
    6 368 ft 4 776 Ft
    Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
    Az első 500 előfizetőnek.
    20 000 ft 6 990 Ft
  • Játsszon!

    Miről híresült el I. Miklós pápa?

    Történelmi adattárak

    Mi történt a szülinapomon?

    Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!