Árvíz adhatta meg a kegyelemdöfést az ősi amerikai városnak
2013. november 6. 12:32
Jó ezer évvel ezelőtt a Mississippi-folyó ártere egy élettel teli, virágzó terület volt, háromszáz esztendővel később azonban gyakorlatilag elnéptelenedett. Cahokia, a 19. század kezdete előtti Észak-Amerika legnagyobb települése olyan gyorsan emelkedett fel, ahogy lehanyatlott. Az illinoisi St. Louis mellett felépült, halmokból, terekből, sáncokból és lakóházakból álló épületegyüttes eltűnése a prehisztorikus Amerika történelmének egyik legnagyobb rejtélye.
Jóval azelőtt, hogy az európaiak meghódították volna Amerikát, a Mississippi-kultúra képviselői hatalmas városokat építettek és halmokat emeltek. Ezek közül Cahokia emelkedett ki, amely a 19. század kezdete előtt Észak-Amerika legnagyobb települése volt, több mint 13 négyzetkilométer területet foglalt el, és egy kis földművelő faluból alakult ki, ahol az emberek az ártéri síkság termékeny talaján főleg kukoricát és tököt termesztettek.
1250-ben Cahokia lakóinak száma 15 ezer körül mozgott, ami vetekedett a középkori London és Párizs népességével, de elképzelhető, hogy volt olyan időszak is, amikor a várost egy időben 40 ezren lakták. Cahokia lakói kiváló művészek, rézművesek, mérnökök és földművelők hírében álltak, leleményességüket mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Mississippi és az Illinois egy-egy ágát elterelve azokat öntözésre használták.
Mikor a 16. században a hódító spanyolok felhajóztak a Mississippin, Cahokia már elhagyatva állt. Nem tudni, mi vezetett a város és a többi Mississippi menti város hanyatlásához: egyesek a városokban kitört járványokkal, a szárazsággal és a túlnépesedéssel magyarázták a virágzó kultúra csillagának idő előtti leáldozását. Bár pontosabbat ma sem tudni, a Samuel E. Munoz (Wisconsin Egyetem) vezette kutatócsapat - amely az Amerikai Földrajzi Társaság éves konferenciáján számolt be kutatásuk eredményéről - azt állítja, hogy Cahokia lakóinak egy később végzetesnek bizonyuló árvízzel is meg kellett küzdenie.
A kutatók a Mississipiről jó 1700 éve levált egyik holtág, a Horseshoe kőzetmintáinak vizsgálatából jutottak erre a következtetésre. Bár az árvíz a legnagyobb halom, a 30 méter magas Szerzetesek dombját nem fenyegette, a lakó- és mezőgazdasági területeket minden valószínűség szerint elöntötte. Azt, hogy ez okozta volna Cahokia elnéptelenedését, vagy csak hozzájárult a település hanyatlásához, egy jövőbeni kutatás fogja megválaszolni. A pollenvizsgálatok mindenesetre azt is megmutatták, hogy a gabonatermelés 900 és 1200 között tetőzött Cahokiában, 1350-re azonban megszűnt a termelés.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


hidegháború
- Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában?
- A korabeli sajtó szerint Spanyolországba menekült Sztálin legkegyetlenebb bizalmasa
- Reagan csillagháborús terve gazdaságilag térdre kényszerítette a Szovjetuniót
- Hruscsov látogatása Amerikában
- Tíz évvel élte túl a Szovjetuniót a Mir űrállomás
- Berlint igen, de egész Európát még nem osztották fel a jaltai konferencián
- Számos összefüggő hiba okozta az Apollo-1 legénységének tragédiáját
- Mindennaposak voltak az álhírek és a szándékos félretájékoztatások a hidegháború éveiben
- Csak Jimmy Carter elnöksége alatt térhetett haza a Szent Korona
- Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben 10:14
- Amikor a múltunk szuvenírré válik: a régészet feketepiaca 09:31
- Nő a trónon: Tauszert és Egyiptom utolsó próbálkozása az egységre 08:13
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap