Az ókori Egyiptom kulcsa

I. Amenhotep

A feltárást a Liverpool Egyetem támogatásával Ian Buckley vezeti. Szerinte I. Amenhotep a KV. 39-es jelzésű „jeltelen” sírban talált végső megnyugvást Luxor nyugati partján. A sír azért mondható jeltelennek, mert abban semmiféle felirat, illetve – az egyiptomi sírkamráknál megszokottnak mondható – dekoráció nem található.

„Az ez évi ásatást befejezve elmondhatjuk, hogy a KV 39-es jelzésű sír kétségbevonhatatlanul az Újbirodalom korai szakaszában keletkezhetett. Ezt bizonyítja a leletek kidolgozása, a cserepek díszítése, valamint az is, hogy a sír védelmét nem úgy alakították ki, mint azt tették a későbbiek során” – mondta Buckley.

A KV. 39 egy meglehetősen szokatlan elrendezésű, három kamrából álló sír, ami igencsak zavarba ejtette az egyiptológusokat feltárása óta. Ez a legmagasabban fekvő sír a Királyok Völgyében. Egy kis patak elején fekszik, ami leérve a Meretseger csúcsról szinte körbe öleli az ókori Egyiptom Napóleonjaként számon tartott III. Tuthmózisz sírját.

Buckley szerint az, hogy a sír szomszédságában található Deir el-Medina – az a falu, amit I. Amenhotep létesített a sírépítők számára -, valamint az a tény, hogy a sír a piramisokra emlékeztető thébai hegyek tövében fekszik, azt bizonyítja, hogy ez a Királyok Völgye egyik legrégebben megépített sírja.

„Azt próbáljuk elsősorban megállapítani, hogy ki feküdt benne elsőként. Az Abbot-papíruszban olvasható adatok alapján valószínű, hogy a sír megegyezik I. Amenhotep végső nyughelyével” – mondja az ásatást vezető egyiptológus.

A KV. 39-et mindig is I. Amenhoteppel hozták összefüggésbe, csakhogy az ókori sírrablók és a régészek hanyagsága miatt eltűntek a sír tulajdonosára utaló egyértelmű bizonyítékok. Buckley nehezményezi azt is, hogy a sír feltárása, valamint komolyabb feldolgozása között eltelt bő egy évszázad. Az újabb ásatások ugyanis csak 1989-ben kezdődtek.

Joann Fletcher egyiptológus szerint a kiálló fogakkal és magas rangot jelző hajviselettel rendelkező múmia megoldhatja a rejtélyt. A mumifikált női fejet 1989 és 1994 között John Rose régész és csapata találta meg. Szakértői vizsgálatra várva 1350 zsáknyi egyéb lelet társaságában raktárban helyezték el. „Noha az emberi maradványok többnyire csontok, jó néhány szövet is fennmaradt. A jó minőségű balzsamozás tipikusan a királyi temetések sajátjának számított.

„Amikor megpillantottam a maradványokat, nagyon meglepődtem a mumifikálódott fejet látva. A kiálló fog egyértelműen a korai 18-dik dinasztia sajátos vonása volt – mondta el Fletcher a Discoverynek. A lelet valójában I. Amenhotep mamájának és uralkodótársának Ahmose-Nofertari királynénak a kairói múzeumban található múmiájához hasonlít. A paróka és a haj stílusa a kései 17-től a korai 18. dinasztiára vall (Kr.e.1550-1500). A királyok Völgyének brit egyiptológus szakértője, John Romer szerint, a sírhely építészeti megoldásai is a korai 18-dik dinasztiára vallanak.