Klímaváltozás okozta a bronzkori válságot

Két és fél évezreddel ezelőtt élhették át Britannia lakói a sziget első gazdasági válságát: i.e. 800 és 500 közt visszaszorult a bronz használata. Ezen fémnek ekkor sokkal inkább társadalmi, mintsem gazdasági jelentősége volt, mert birtoklása státusszimbólum volt, ezért a régészek azt feltételezik, hogy elhagyása jelentős társadalmi felfordulással járhatott együtt.

A folyamat megmagyarázására több elmélet született. Egyesek szerint a vas közelgő megjelenése idézhette elő a válságot, de Barry Cunliffe, az Oxfordi Egyetem professzor emeritusa szerint számos egyéb tényező is dolgozott az európai társadalomi kalamajkában. Megítélése szerint inkább egyfajta globalizációs folyamat zajlott Európában, megjelent a ló Britanniában is, ahol hamar új státusszimbólummá vált, valamint a barbár világ is egyre jobban kapcsolódott a Mediterráneumhoz.

Stephen Brooks, a Natural History Museum munkatársa szerint azonban a hőmérsékletváltozás lehetett a társadalmi-gazdasági átalakulás hátterében. Elméletét a muslinca-populáció 50 éves perióduson belüli alakulásaira alapozza; az éghajlat változása ugyanis együtt jár a muslincák számának növekedésével vagy csökkenésével. Egyéb, pollenből és tőzeglápokból bizonyítékok is támogatják Brooks tézisét, melyszerint a hőmérséklet csökkent és az esőzések mértéke növekedett. Az időjárás és az éghajlat változásai a korai brit társadalmat újraformáló drámai következményekkel járhattak.

A hanyatlás vélhetően i. e. 550 tájára érhetett véget és az éghajlat stabilizálódhatott; a vaseszközök fokozatosan elterjedtek, forradalmasítva a Brit-szigetek mezőgazdaságát.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek