Megfejtik Aquilea titkait

Aquileiát i.e. 181-ben alapították a rómaiak. Az ókori város a borostyánút déli végállomása, jelentős központ, kikötő volt. i.e. 173-ban már bekapcsolódott a római települések rendszerébe, út kötötte össze Bononiával (Bologna), i.e. 148-ban Genovával (Via Postumia), i.e. 132-ben pedig kiépült az út Rimini felé is. Megfordult a városban Cicero és Augustus császár. Legnagyobb kiterjedését az i.sz. 2. században, Marcus Aurelius idején érte el, amikor lakossága meghaladta a százezer főt. Az ókori várost 452-ben Attila hadai pusztították el.

Az ausztrál Macquarie Egyetem és az olaszországi Friuli-Venezia Giulia régió egyezményt írt alá, hogy a a szín- és hőképelemzésre épülő úgynevezett hiperspektrális képalkotás módszerével, valamint lézerszkennerekkel feltárják az ősi város titkait.

"A százezres lakosság jó része a városfalakon kívülre szorult. Alig tudunk valamit abból, hogy milyenek voltak a köznép falakon kívüli lakónegyedei, ahogy azt sem, hogy hol helyezkedtek el a gazdagok luxusvillái" - magyarázta a vizsgálatokat irányító Arianna Traviglia, az egyetem ókortani intézetének kutatója.

Ismertetése szerint a digitális domborzatmodellek előállításának jelenleg legelterjedtebb távérzékelési módja a lézerszkenneres letapogatás (LiDAR). A jellemzően repülőre/helikopterre szerelt műszer másodpercenként több ezer lézersugár kibocsátásával igen rövid idő alatt nagy területek pásztázására képes. Egyik legnagyobb előnye, hogy belát a növényzettel borított területek alá is.

A hiperspektrális távérzékelés során a látható fény, valamint az infravörös fény tartományában készítenek légi felvételeket. Az eljárás lényege, hogy a vizsgált területről a bejutó fénysugarat a műszer nem három színre bontja (mint egy hagyományos fényképezőgép), hanem annál jóval több, esetenként több száz, néhány nanométernyi hullámhossz-tartományt képes megkülönböztetni a látható fény határain kívül is. Így akár több száz réteg vastagságú úgynevezett "adatkocka" előállítására van lehetőség, amellyel a felszín speciális tulajdonságait lehet vizsgálni.

"Szabad szemmel nem tudjuk megkülönböztetni a növényzet növekedésében megmutatkozó különbségeket, amelyek jelzik, hogy a felszín alatt épületmaradványok lehetnek" - magyarázta a korszerű eljárások nyújtotta lehetőségeket Arianna Traviglia.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait