Megfejtik Aquilea titkait
2011. február 21. 11:32 MTI
Aquilea a Római Birodalom kilencedik legnagyobb városa volt, amely fénykorában százezer embernek szolgált otthonául, ám igen kevés tudható egykori lakosainak életéről; az ősi település titkait a legkorszerűbb technológiák segítségével kutatják ausztrál és olasz szakemberek.
Korábban
Aquileiát i.e. 181-ben alapították a rómaiak. Az ókori város a borostyánút déli végállomása, jelentős központ, kikötő volt. i.e. 173-ban már bekapcsolódott a római települések rendszerébe, út kötötte össze Bononiával (Bologna), i.e. 148-ban Genovával (Via Postumia), i.e. 132-ben pedig kiépült az út Rimini felé is. Megfordult a városban Cicero és Augustus császár. Legnagyobb kiterjedését az i.sz. 2. században, Marcus Aurelius idején érte el, amikor lakossága meghaladta a százezer főt. Az ókori várost 452-ben Attila hadai pusztították el.
Az ausztrál Macquarie Egyetem és az olaszországi Friuli-Venezia Giulia régió egyezményt írt alá, hogy a a szín- és hőképelemzésre épülő úgynevezett hiperspektrális képalkotás módszerével, valamint lézerszkennerekkel feltárják az ősi város titkait.
"A százezres lakosság jó része a városfalakon kívülre szorult. Alig tudunk valamit abból, hogy milyenek voltak a köznép falakon kívüli lakónegyedei, ahogy azt sem, hogy hol helyezkedtek el a gazdagok luxusvillái" - magyarázta a vizsgálatokat irányító Arianna Traviglia, az egyetem ókortani intézetének kutatója.
Ismertetése szerint a digitális domborzatmodellek előállításának jelenleg legelterjedtebb távérzékelési módja a lézerszkenneres letapogatás (LiDAR). A jellemzően repülőre/helikopterre szerelt műszer másodpercenként több ezer lézersugár kibocsátásával igen rövid idő alatt nagy területek pásztázására képes. Egyik legnagyobb előnye, hogy belát a növényzettel borított területek alá is.
A hiperspektrális távérzékelés során a látható fény, valamint az infravörös fény tartományában készítenek légi felvételeket. Az eljárás lényege, hogy a vizsgált területről a bejutó fénysugarat a műszer nem három színre bontja (mint egy hagyományos fényképezőgép), hanem annál jóval több, esetenként több száz, néhány nanométernyi hullámhossz-tartományt képes megkülönböztetni a látható fény határain kívül is. Így akár több száz réteg vastagságú úgynevezett "adatkocka" előállítására van lehetőség, amellyel a felszín speciális tulajdonságait lehet vizsgálni.
"Szabad szemmel nem tudjuk megkülönböztetni a növényzet növekedésében megmutatkozó különbségeket, amelyek jelzik, hogy a felszín alatt épületmaradványok lehetnek" - magyarázta a korszerű eljárások nyújtotta lehetőségeket Arianna Traviglia.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2014
- Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
- Az embermentő Jane Haining
- Mi történt Kamenyec-Podolszkijban?
- A bundázás egyidős a futballal
- A hét törpe kalandjai Auschwitzban
- A kóser konyha különlegességei
- Hogyan kampányoltak a római politikusok?
- A numerus clausustól a numerus nullusig
- Így temettük el "Kossuth apánkat"
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők 11:20
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa 08:20
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale tegnap
- A mai napig találgatják, hova tűnt Ned Kelly koponyája tegnap
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski tegnap
- Elsősorban Sztálinhoz volt hűséges a rettegett Péter Gábor tegnap
- Egy párbaj miatt vált híressé Szindbád alakjának megalkotója tegnap