Elődeitől örökölte a rendszeretést a modern ember
2010. január 6. 09:24
Egy izraeli ásatás szerint a rendszeretés nem a modern ember sajátja: az a korábban gondoltakkal ellentétben nem csak a Homo sapiens-re, hanem már elődeire is jellemző lehetett.
Korábban
Amikor a történelem előtti népek még nem rendelkeztek állandó lakóhellyel, a korai hominidák gyakran éltek barlangokban, vagy a szabad ég alatt. Az általuk lakott térben sokszor lehet különböző „tevékenységi területeket” találni, mint például tűzrakó helyet, pattintott szerszám készítő, alvó- és élelmiszertároló helyet is. A kutatók azonban nemrég arra is bizonyítékokat találtak, hogy mindez nem csak a Homo sapiens-re, hanem már más hominidákra, így kortársaira és elődeire is jellemző lehetett.
A Neander-völgyi területeken végzett kutatások azt támasztják alá, hogy az evolúcióelmélet kapcsolatban áll a lakóhely és a tevékenységi hely felosztásával. A sziklába vésett búvóhelyek vizsgálata, ahol a Neander-völgyiek 50-70 ezer évvel ezelőtt éltek, – mielőtt a modern kori ember Európába és Ázsiába került – kimutatta, hogy a tárgyak térbeli elrendezése megkülönböztethetetlen a Homo sapiensétől, így a két faj azonos örökséget hozhatott magával ősétől.
Ezt igazolták az izraeli Geser Benot Jaakov (GBY) 790 ezer éves lelőhelyén végzett ásatások is. A terület minden bizonnyal a Homo heidelbergensis (a Homo Sapiens és a Neandervölgyi ember elődje) által lakott vidék volt, és annak egyik pontján növényi és állati maradványok, valamint kőeszközök pontos helyét térképezték fel. A kiásott területet, egy 26 négyzetméternyi hosszú sávon tavi üledék fedte az ősi időkben, így a maradványok a pontos helyükön konzerválódtak.
A jeruzsálemi Héber Egyetem régészei, Nira Alperson-Afil és Naama Goren-Inbar által vezetett kutatócsoport felfigyelt arra, hogy hominidák ennek a sávnak a két végét más-más tevékenységekre használták. A kovaköves szerszámok pattintásának helye az északnyugati rész volt, még a délkeleti a tábortűzé. A nővényi és állati maradványoknak is külön helyük volt.
A kutatócsoport a Science magazin decemberi számában számolt be a kutatás eredményeiről (Spatial Organization of Hominin Activities at Gesher Benot Ya’aqov, Israel). Clive Gamble a Londoni Egyetem régésze szerint a kutatás alátámasztja, hogy a Homo heidelbergensis „nagyon rendszerető faj lehetett”. A félmillió éves angliai Baxgrove-nál végzett feltárás során is ki lehetett mutatni, hogy valamilyen szabály szerint élek az ősemberek. Mindent adott helyen csináltak, és a szerszámoknak is adott helyük volt. A cselekedetükben nem volt semmi véletlenszerű, és ezt a GBY-nél végzett ásatás is alátámasztja.”
Lyn Wadley, a johannesburgi Witwatersrand Egyetem régésze óva intően jegyezte meg: „A GBY egy figyelemre méltó terület, ahol a helyhasználat sokkal összetettebb jelentőséggel bír, mint gondolnánk.” Szerinte csak akkor lehetne a kifinomultság jele, ha a GBY hominidák szimbolikus jelentést tulajdonítottak volna a lakóhelyük felosztására.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
