Fanny Elssler

(1810-1884)

Fanny Elssler, a 19. század legkiválóbb táncosnője, a spanyol cachucha népszerűsítője Bécsben született 1810. június 23-án. Apja Joseph Haydn komornyikja és másoló írnoka volt. Bár Haydn nem fizetett túl jól, Elssler hat lánya közül a két legfiatalabbat, Fannyt és Theresát Friedrich Horschelt, majd Jean-Pierre Aumer balettmesterekhez küldte tanulni.

Fanny 12 éves volt, amikor a Hoftheater balettkarába került, ahol Filippo Taglioni volt a balettmester. Taglioni lánya, Marie tíz évvel később Fanny legádázabb színpadi vetélytársa lett. Elssler 17 évesen Nápolyba utazott, sikert, sikerre halmozva. Gyönyörű, érzéki nő hírében állt, akinek természetes kisugárzása rabul ejtette a közönséget. Nápolyi sikerei csúcspontján Lipót nápolyi-szicíliai királyi herceg szeretője lett, akitől hamarosan fia született. A gyermek születését titokban tartották, árvaházba küldték, hogy ne veszélyeztesse Fanny ígéretes karrierjét.

Csodálói közé tartozott Metternich barátja, a diplomata Frederich von Gentz is, aki 65 éves volt, amikor a 19 éves Fannyt megismerte és pártfogásába vette. Az 1829-ben kezdődött kapcsolat egészen a férfi haláláig tartott, s a férfi a klasszikus német, majd francia kultúrára tanította Fannyt.

Miközben testvérével, Theresával Berlinben táncolt, Fanny újra szerelmes lett, ezúttal Anton Stuhlmüllerbe, ebből a kapcsolatból egy leánygyermek született, akit ugyancsak más nevelt fel.

Fanny soha nem tekintette magától értetődőnek tehetségét és folyamatosan képezte magát. Amikor 1834-ben a Párizsi Opera igazgatója a francia fővárosba hívta, ahol Marie Taglioni vetélytársa lett, Fanny három hónapig készült az első fellépésére. Ez volt a klasszikus balett fénykora, a két elképesztő tehetség két táborra osztotta a közönséget. Taglioni légies mozgása állt szemben Elssler spontaneitásával, szenvedélyességével, kiváló pantomim érzékével. A költő Théophile Gautier Elsslert elragadtatással nevezte "szenvedélyes északi spanyolnak".

Elssler meghódította a világot Havannától New Yorkig, Berlintől Moszkváig. Külön táncdarabokat írtak számára. Szépsége, erotikus kisugárzása, hihetetlen energiája és színészi képességei a folklórelemek kitűnő bemutatása világhírnevet szereztek számára. Leghíresebb tánca a cachucha volt, a boleróhoz hasonló, kasztanyettával kísért spanyol tánc, amelyet Fanny tett közismertté.

1840-ben három hónapos turnéra Amerikába érkezett, ahol maga az Egyesült Államok elnöke és kormánya fogadta. Minden fellépése telt házat vonzott. Az sem volt ritkaság, hogy vacsorázni vitte John Van Buren, az elnök Martin Van Buren fia. A három hónapos amerikai látogatásból két év lett.

Fanny Elssler negyvenegy éves koráig táncolt. Mindenhol szívesen látott vendég volt, kivéve a Párizsi Operát, ahol nem bocsátották meg neki szerződésszegését, amerikai tartózkodásának meghosszabbítását. Jules Perrot Faust című balettjében táncolt utoljára 1851-ben. Hetvennégy évesen halt meg szülővárosában, Bécsben 1884. november 27-én. Fanny Elssler ekkor már milliomos volt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?