Megemlékezések a kommunizmus áldozatairól

A kommunista diktatúrák áldozataira a nagyközség református templomában emlékeztek, ahol felsorolták annak a hatvanhárom embernek a nevét, akiket 1919. június 23-án végeztek ki a településen. "Ha nem tartanánk ébren emlékezetüket, a magyar nemzet történetét csonkítanánk meg. Magunkat csonkítanánk meg, mert minden közösség, még a család alapja is a hagyomány, amelyet magáénak ismer, és folytatni akar" - fogalmazott a nyitóünnepség díszvendégeként a köztársasági elnök.

Sólyom László emlékeztetett arra, hogy négy évtizeden át hivatalosan kellett ünnepelni a Tanácsköztársaságot. Vajon, milyen érzés lehetett Dunapatajon a gyilkost dicsőíteni? - tette fel a kérdést a köztársasági elnök. Mint mondta, a történelem megköveteli, hogy tisztázzuk az eseményeket és összefüggéseket.

Közös közleményben emlékeztek meg a fiatal keresztény-, valamint szociáldemokraták szerdán a kommunizmus áldozatairól, hangsúlyozva, hogy közös európai értékké kell válnia a tömeggyilkos önkényuralmi rendszerek megtagadásának. A Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom elnöke, Tóth László és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség vezetője, Rétvári Bence által szignált kommünikében azt írták, hogy a világ jelenlegi, válságokkal terhelt időszakában különösen fontos, hogy Európának legyenek közös alapértékei, amelyekben egyetértés van a különböző történelmi múlttal rendelkező demokratikus politikai erők között. A szervezetek szerint ilyen alapérték kell legyen a tömeggyilkos önkényuralmi rendszerek örökségének megtagadása.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója Balatonfüreden, a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján rendezett városi megemlékezésen úgy fogalmazott, hogy minden támadás, amely demokratikus értékeink ellen irányul, esélyt ad a diktatúrára. Az pedig biztosan kitermeli a megtéveszthetetlen, a mindenki felett álló vezetőt, aki leválthatatlan és visszahívhatatlan - mondta a történész főigazgató.



"Mi nem voltunk hősök, nem voltunk vértanúk, de túl akartuk élni a poklot!" - kezdte visszaemlékezéseit a kommunista diktatúra egyik legidősebb magyar túlélője, a 93 esztendős Olofsson Placid atya a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján szerdán este a hódmezővásárhelyi Emlékpontban. Az est szónoka, a svéd származású Olofsson Placid atya arról nevezetes, hogy együtt szabadult a szovjet fogságból Kovács Bélával, akinek február 25-i letartóztatását jelölték ki a rendszerváltás után tíz évvel arra, hogy arra emlékezve tartsák meg a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapját.

Egyaránt 1955 novemberében szabadult a fogságból Kovács Béla és Olofsson Placid is, akik a hazafelé tartó tizenkét napos úton együtt utaztak. Az akkor még ifjú pap és az agyongyötört egykori politikus sokat beszélgettek. Az atya a megemlékezésen a túlélés legfőbb szabályait is felsorolta. Ezek sorában elsőként említette, hogy "a szenvedést nem szabad dramatizálni". "Nem szabad panaszkodni, mert attól gyengébb lesz az ember. Az öröm elengedhetetlen a túléléshez. Az adott helyzetben meg kell mutatni, az emberi nagyságot az elnyomottnak is, végül pedig Istent nem szabad elfelejteni és kivonni az életből, vele ugyanis könnyebb a túlélés" - mondta Olofsson Placid atya az Emlékpontban.

Szabadulásakor, Magyarországra való visszatérésekor kapott egy vasúti jegyet, egy tüdőszűrési igazolást, egy húszforintos bankót, egy zsömlét parizerrel és egy doboz Munkás cigarettát - "ez volt a hozományunk tíz év kényszermunka után" - emlékezett, majd azt is felidézte, hogy hazaérkezése után megbélyegzett ember lett, tanárként és papként sem dolgozhatott, így a ládagyárban lett segédmunkás. A papi hivatást sokáig csak titokban gyakorolhatta. Azt is szóba hozta, hogy a rendszerváltás után az ügyében nem zajlott le a hivatalos rehabilitáció. Az idős pap ennek ellenére jámbor derűvel szemléli a múlt borzalmait. "Én még itt vagyok, de hol van már a Szovjetunió?" - említette meg.

Elek András az Emlékpont közönségkapcsolati vezetője elmondása szerint szerdán, a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján ingyenesen volt látogatható az intézmény. Ezen a napon tematikus tárlatvezetésekkel és múzeumpedagógia foglalkozásokkal várták a diákcsoportokat. A foglalkozásokra tizennyolc osztály jelentkezett, s velük együtt szerdán összesen több mint félezer látogatója volt az intézménynek.

A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapját Kovács Béla kisgazda politikus elhurcolásának évfordulóján tartják: a Független Kisgazdapárt főtitkárát, parlamenti képviselőjét a megszálló szovjet katonai hatóságok 1947. február 25-én szovjetellenes kémkedés és ellenkormány alakításának hamis vádjával letartóztatták, majd 25 évi, a Szovjetunióban letöltendő kényszermunkára ítélték. Kovács Béla 1955 novemberében került vissza Magyarországra, és 1956 áprilisában szabadult.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?