Aki együtt jött haza a Gulagról Kovács Bélával
2009. február 24. 17:00
A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján korunk talán leghitelesebb és egyben legidősebb magyar kommunizmus-túlélője, a 93 esztendős Olofsson Placid atya emlékezik a Gulagon eltöltött időszak mindennapi történéseire a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeumban február 25-én, szerdán 17 órakor. Az idős pap jámbor derűvel szemléli a múlt borzalmait, mint mondja: "Én még itt vagyok, de hol van már a Szovjetunió?"
Korábban
Szerte az országban február 25-én tartják a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapját. Ezen a napon tartóztatták le a szovjet katonák Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, a kor demokratikus közéletének meghatározó alakját. A jogtalanul lefogott polgári gondolkodású politikust a Szovjetunióba hurcolták, és csak hosszú évekkel később térhetett haza Magyarországra.
1955 novemberében szabadult a fogságból Kovács Béla és Olofsson Placid is. A hazafelé tartó 12 napos úton Placid atya mellett Kovács Béla feküdt egy szalmazsákon. Az akkor még ifjú pap és az agyongyötört egykori politikus sokat beszélgettek. Kovács Béla hazaérkezése után néhány évvel meghalt; Olofsson Placid viszont szerencsére mind a mai napig köztünk van.
Az Olofsson család svéd eredetű, a família története egészen XII. Károly oroszországi hadjáratáig nyúlik vissza. Placid atyát 1939-ben szenteltek pappá. A második világháború lezárását követő évben hurcolták a Szovjetunióba. Moszkvától 900 kilométerre fakitermelőként dolgozott. A Gulágon 42 kg-ra fogyott le. Az atya a túlélés legfőbb szabályait a következőképpen fogalmazza meg: "A szenvedést nem szabad dramatizálni! Nem szabad panaszkodni, mert attól gyengébb lesz az ember. Az öröm szükséges a túléléshez".
Szabadulásakor, Magyarországra való visszatérésekor kapott egy vasútijegyet, egy tüdőszűrési igazolást, egy húsz forintos bankót, egy zsömlét parizerrel és egy doboz Munkás cigarettát – "ez volt a hozományunk tíz év kényszermunka után" – emlékezik Placid atya. Hazaérkezése után megbélyegzett ember lett, nem kapott működési engedélyt sem tanárként, sem papként. Így a ládagyárban lett segédmunkás. A papi hivatást sokáig csak titokban gyakorolhatta. A rendszerváltás után ügyében nem történt hivatalos rehabilitáció.
1990 után kapott ugyan a Szovjet Legfelsőbb Katonai Bíróságtól a Magyar Igazságügyi Minisztériumon keresztül egy stencilezett papírt, amely szerint felmentik a korábbi vád alól, de az idős pap szerint ez nem rehabilitáció. "Egyébként odáig még nem süllyedtem, hogy Moszkva rehabilitáljon!" – mondja sajátos humorral a Gulág-túlélő, Olofsson Placid.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei 19:03
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban 18:02
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” 16:58
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon 16:05
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt 15:21
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában 14:53
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban 13:57
- A hatalmas érdeklődésre való tekintettel a Magyar Nemzeti Múzeum meghosszabbítja népszerű ékszerkiállítását 12:56