A reneszánsz másodvirágzása Sárospatakon

A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumában még pénteken nyílt meg a különleges kiállítás, amely visszarepíti a látogatót a 16-17. századba.

Az augusztus végéig látogatható tárlat elsődlegesen a Mátyás királyt követő késő reneszánsz művészet megjelenítésére vállalkozik, amelyen mind az udvari-olasz és a provinciális reneszánsz stílusjegyei fellelhetőek. Gazdag műtárgy-együttesek idézik fel a 16-17. században virágzó felső-magyarországi késő reneszánsz építészetét, tárgyi kultúráját, művészettörténeti, történelmi jelentőségét.

A kiállítás vezérvonala a virágos reneszánsz, s ennek gyönyörű példája Sárospatak. A kertek, virágok mindig is kedvesek voltak a 16-17. században Patak nagyasszonyai számára, Lorántffy Zsuzsanna Gombos-kertjét például a kor legnagyobb költője, Balassi Bálint is megénekelte, hiszen többször megfordult a vár falai között.

A kertek, virágok motívumai díszítik egyebek mellett az építészeti kőfaragványokat, bútorokat, textíliákat, fegyvereket, ötvöstárgyakat, a korszak kiemelkedő emlékeit, a kiállításon bemutatott különleges műtárgyakat.

A kiállítás címe utal a sárospataki vár történelmére, ugyanis a Perényi- és a Rákóczi-család nevéhez fűződő épület a magyarországi késő reneszánsz legépebben megmaradt épületegyüttese. A 16. század az építés évszázada, míg a 17. század a virágzásé, a fénykoré. Mindkét család a politikai szerepe és a gazdasági lehetőségei által maradandót alkotott ebben az időszakban, s a nagyhírű Sárospataki Kollégium kiemelkedő támogatóiként hozzájárultak ahhoz is, hogy a város a protestáns-humanista műveltség központjává váljon.

(Múlt-kor/MTI)