Újjáépítik a Festetics lótenyésztés központját
2008. február 6. 18:00
Az egykori ménesbirtok és az ókori romkert 2,7 milliárd forintból megvalósuló újjáépítése a jövő év második felében kezdődhet el és várhatóan 2012-ben fejeződik be.
Korábban
Az 50 hektáros majorság az 1700-as évek második felétől a II. világháború kitöréséig élte fénykorát. A 18. században a császári ház itt tenyésztett lipicai lovakat a bécsi Spanyol Lovasiskola számára. Az uradalom területén található klasszicista stílusú épületeket 1820 körül a Festetics család építtette, ez idő tájt vált híressé a Festeticsek ménese is: a lóversenyre tenyésztett angol telivérek Európa valamennyi lóversenypályáján jó eredménnyel futottak.
Az egykor fényűző gazdaság lassú pusztulása a második világháború után kezdődött el. A lóállások helyét ipari üzemek foglalták el, majd évtizedeken keresztül termelőszövetkezet gazdálkodott a területen. A cselédszobákat, a kocsiszínt és az egykori ököristállót átalakították komfortnélküli hajlékokká, amelyeket az 50-es évektől folyamatosan foglaltak el a bérlők. Jelenleg több mint százan élnek nyomorúságos körülmények között a majorságban: nincs gáz- és csatornahálózat, ivóvízhez csak a főtéri kúton tudnak hozzájutni - tette hozzá a múzeumigazgató.
A római korban Fenékpusztán át vezetett a legrövidebb út Aquincumtól Itáliáig, itt keresztezték egymást a provinciát átszelő - Sopianae (Pécs) irányából Savaria (Szombathely) felé haladó - utak. A csomópont biztosítására veteránokat, kiszolgált katonákat telepítettek Keszthely területére, és a 4. században felépítették a római erődöt. Az épületek közül ma már csak a diadalív, a háromhajós keresztény bazilika és az egykori magtár maradványai láthatók: az épületegyüttest 1,2 milliárd forint ráfordítással építik újjá - tette hozzá a múzeumigazgató.
Közlése szerint a major és a romkert újjáépítéshez szükséges 2,7 milliárd forintot több forrásból teremtik elő: pályázatot nyújtanak be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez, a Regionális Operatív Programhoz és a Balaton Fejlesztési Tanácshoz is.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a
szerkesztőségét!

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
Az első 500 előfizetőnek.

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
Legfrissebb
Legolvasottabb
- Négyezer éves mezopotámiai ostrom nyomait tárták fel Irakban tegnap
- A Dialógus békecsoport történetét bemutató kiállítás nyílik Budapesten tegnap
- Agyeltávolítás nyomait azonosították egy vaskori skóciai sírban tegnap
- Napóleon-kori erődítményt tártak fel Szászországban tegnap
- Régészek dolgoznak a Natzweiler-Struthof koncentrációs táborban tegnap
- A hanyatló könyvpiac fellendítésére szervezték meg az első Könyvhetet tegnap
- Tudatos kőzetválasztást bizonyítanak egy izraeli lelőhely kőeszközei tegnap
- Történelmi párhuzamok figyelmeztetnek az aknaharcászat veszélyeire a Hormuzi-szorosban tegnap













