Mamutot ábrázol az őskori kisplasztika

Ezen a területen 1931-ben már találtak hasonló leletet, akkor 11 kicsiny elefántcsont-figurára bukkantak. A kicsiny, vadlovakat, mamutot és medvéket ábrázoló figurák az emberiség hajnaláról származtak, és a legrégebbiek közé tartoztak, amit valaha is találtak.

Tavaly a Tübingeni Egyetem diákjai ismét kutatni kezdtek a barlangban és 112 ezer liter földet, törmeléket és szemetet mostak és vizsgáltak át. Ekkor bukkantak a 3,7 centiméteres, 7,5 gramm súlyú, teljes épségében megmaradt mamutfigurára - mondta Nicholas Conard, a kutatás vezetője.

Ő és Maria Malina egy tudományos szaklapban tették közzé tanulmányukat, amelyben leszögezik, hogy ez a világ legrégibb épségben megmaradt elefántcsont-plasztikája. Ezen kívül 5 további figura maradványaira bukkantak, három csak töredékeiben maradt meg, míg egy oroszlánfigura, amely 5, 6 centiméter hosszú, félbetörött.

A Schwäbisch Alb négy barlangjából így az idők folyamán összesen 26 plasztika került elő, egyebek között egy orrszarvú, egy vízimadár és több mamut, míg két oroszlánt emberi arccal ábrázoltak. Bár a figurák korát közvetlenül nem határozták még meg, az egyes rétegek korábbi radiokarbonos vizsgálatai alapján koruk 28 és 36 ezer év között lehet. Más módszerek alapján még régebben készülhettek. "Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a művészet Svábföldön már 35 ezer évvel ezelőtt megjelent" - mondta Conard.

A régészek szerint ebben az időszakban nemcsak nagy számú szobor és figura keletkezett, hanem maga a kulturális modernitás is akkor alakult ki. A legrégebbi hangszerek, a sírdíszek és a modern kőmegmunkálási technikák is akkor keletkeztek. Továbbra is vitatott, hogy a figurákat neandervölgyiek, vagy a modern emberek készíthették. Conard szerint valószínűbb, hogy a modern emberek voltak, de ezt teljes bizonyossággal nem lehet állítani.

(Múlt-kor/MTI)