Modern turizmus fenyegeti az ősi templomokat

Távol-keleti Disneylanddé válhat

A kambodzsai kormány emellett más miatt is a kritikák kereszttüzébe került. Úgy tűnik ugyanis, hogy az ország legnagyobb turisztikai látványossága okozta gazdasági fellendülésből csak néhány helyi és külföldi vállalkozás profitál. A belépők szedésére kiadott engedélyt egy kormányközeli kapcsolatokkal rendelkező kambodzsai üzletember kapta meg, aki a befolyt több millió dollárnyi összegből csak igen keveset fordít a műemlék helyreállítására. Az ajándékárusok sem a közeli falvakból jönnek, hanem a fővárosból, Phnom Penhből.

Donald kacsával vetekednek

2005-ben a kambodzsai Development Resource Institute (Fejlesztési Erőforrás Intézet) tanulmányt tett közzé, amelyből kiderült, hogy az Angkor környéki terület annak ellenére maradt Kambodzsa harmadik legszegényebb vidéke maradt, hogy a közeli Siem Reap városban ötcsillagos szállodák és bevásárlóközpontok épültek. "Megtesszük, ami tőlünk telhető az adott körülmények között. Hogy jobb terveket szeretnénk-e a tömegek kezelésére? Jobban akarjuk-e ellenőrizni a templomokat? Természetesen ezt szeretnénk, de nincsenek meg hozzá az anyagi eszközeink" - mondja Chau Sun Kerya, az Angkorért felelős kormányzati testület, az APSARA igazgatója.

A kormány azonban további anyagi forrásokat talált azon kezdeményezések támogatására, amelyek még több turistát csalogatnak a parkba. Az elmúlt hetekben a hatóságok koreai utazásszervezők közreműködésével elindítottak egy kísérleti programot, amely éjszaki "fény és hang" látványosságra hívja a látogatókat. Most tehát hatalmas reflektorok és elektromos kábelek láthatók a főtemplom területén, amely akkora, hogy a Szent Péter Bazilika négyszer elférne benne. Egy japán turisztikai vállalat pedig engedélyt kapott arra, hogy nagy, holdfényes banketteket szervezzen a park területén fejenként 60 dollárért.

"Angkor kulturális Disneylanddé vált. Már így is alig győzzük a rengeteg turistát, de a kormány még többet akar. Senki sem tudja, hová folyik a pénz. Az biztos, hogy nem a helyreállításra" - mondja Khin Po Thai idegenvezető és műemlékvédő aktivista.

Túlélte a történelem viharait, de a turistákat már nem fogja?

Angkor kétségtelenül megért már jó és rossz időket. II. Dzsajavarman király 802-ben itt építette fel fővárosát, és ezzel megalapította a Khmer Birodalmat, amely a 9-12. század között kiterjedt a mai Kambodzsa, Thaiföld, Vietnám és Laosz legnagyobb részére. A város fénykorában több mint egy millió főnek adott otthont. Kulturális jelentősége vallási sokszínűségéből ered, ami meghökkentően bonyolult domborművek sokaságát eredményezte. Kezdetben hindu város volt, később áttért a buddhizmusra, és a vallási életben mindig jelen volt az animizmus is.

A város a 15. században egy ostrom során elesett, és a feledés homályába veszett. Csupán néha vetődött arra néhány utazó és zarándok. A figyelem csak 1864-ben irányult ismét Angkor felé, amikor Henri Mouhot francia utazó megjelentette a Sziámban, Kambodzsában és Laoszban tett utazásairól szóló könyvét. Az 1970-es és 1980-as években a Vörös Khmerek uralma alatt elhanyagolták a templomokat, de a kilencvenes évek eleje óta mozgalom indult a romok helyreállításáért. A hatalmas munkában legalább 12 ország régészei vesznek részt.

"Az a célunk, hogy ez a hihetelen épületegyüttes minél tovább fennmaradjon. Megértjük, hogy a turisták látni szeretnék a templomokat, és természetesen mi is azt akarjuk, hogy a látogatók megismerhessék az emberiség e csodálatos alkotását. De azt is meg kell értenünk, hogy az elsődleges feladat a templomok megmentése" - mondja Stubb.

1. Turisták tapossák a kulturális harmónia szimbólumát
2. Távol-keleti Disneylanddé válhat