Korszerűsítik Pécs ókeresztény emlékhelyeit

A sírkamrákat és a kápolnákat a napokban azért kellett lezárni, hogy az építkezés során keletkező por ne rongálja meg a falakat díszítő pótolhatatlan és felbecsülhetetlen értékű freskókat - mondta el Ujvári Jenő. Hozzátette: a november 8-i műszaki átadást követően ismét fogadják az érdeklődőket. Az Európa Terv Regionális Operatív Program (ROP) keretében 2004-ben nyert támogatásnak köszönhetően Pécsett 2006 november végéig mintegy másfél milliárd forintot költenek arra, hogy a IV. századi kápolnákat, temetőket, sírkamrákat a lehető leglátványosabban mutathassák be az érdeklődőknek.

Szakemberek már az 1930-as években tervezték, hogy a feltárt értékeket egy 150 ezer pengős beruházást követően átfogóan tárják a látogatók elé, az elképzelés azonban a második világháború miatt csak most valósulhatott meg. Látogathatóvá teszik az összes, addig feltárt ókeresztény, továbbá római kori emléket. A könnyebb bemutathatóság és a látvány fokozása érdekében feltárják és üvegmennyezettel borítják a Cella Septichorát, amely mellett felszín alatti, fűszernövényekből kialakított római kertet alakítanak ki. A helyszínek közötti átjárhatóság érdekében utakat építenek, rekonstruálják a várfalat és a várfalsétányt, emellett szabadtéri színpad létesítése, parkolók építése, továbbá a parkosítás is szerepel a tervekben.

Az ókeresztény emlékek vonzerejének növelését célzó fejlesztés Pécs történetének legnagyobb régészeti vállalkozását foglalta magában. Az ókeresztény sírhelyek feltárása 1782-ben kezdődött, és nagyobb megszakításokkal a közelmúltban ért véget. A beruházás keretében feltárták a hétkaréjos kápolnát, az úgynevezett Cella Septichorát, két új sírkamrát és ötvennégy római sírt. A régészek találtak négy újabb sírkamrát, felfedezték a középkori palota maradványait és egy talajradarral feltérképezték a késő román kori püspöki káptalan föld alatti romjait.

Pécs hat ével ezelőtt, hatodik magyarországi helyszínként került fel a világörökségi listára. Korábban Pannonhalma, a Hortobágy, Hollókő, az Aggteleki karszt, valamint a Budai vár és a Duna-part kapta meg a nemzetközi rangot, amely számottevően növelte e természeti, kulturális értékek idegenforgalmi vonzerejét. A diplomát Pécsnek ítélő Világörökség Bizottság úgy értékelte, hogy a IV. századi ókeresztény kápolnák, a temető, annak festett sírkamrái kivételes és egyedülálló bizonyítékai egy különleges történelmi folytonosságnak, amely átfogja és összeköti a Római Birodalom IV. századi hanyatlásától a Frank Birodalom VII. századi hódításáig terjedő időszakot.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)