Európa sorsfordító járványai

Egyes betegségeket baktériumok, vírusok, gombák és paraziták idéznek elő. Ha ezek a mikrobák bejutnak, megtelepednek és elszaporodnak a szervezetben, azt fertőzésnek nevezzük, és ha egy adott területen, adott idő alatt ugyanaz a tünetegyüttes sok emberen jelentkezik, akkor az már járvány...

A mikrobák egyik emberről a másikra, illetve állatról emberre való terjedésének számos módja alakulhat ki. Némelyik passzívan kivárja, míg eljut a következő gazdaszervezetbe. Ilyen például a szennyezett étellel terjedő kolera. Más kórokozók különböző hordozóállatot választva "utaznak" emberről emberre. Egyik leghírhedtebb fajtájuk az emberiséget a kezdetektől elkísérő malária. A legaktívabbak pedig a gazdaszervezetet alakítják át egyfajta katapulttá, ahonnan köhögés, tüsszentés, szex útján lépnek át következő áldozatukba.

Paleoantropológiai leletek igazolják, hogy az emberi faj kialakulásától kezdve szenved a különböző fertőző betegségektől. Az egyiptomi múmiákon felfedezhetők a csonttuberkulózis, a himlő és a malária semmivel sem összetéveszthető jelei. A Bibliában pedig számos utalás van arra, hogy a járványok már a Krisztus előtti időben is a települések újból és újból visszatérő hívatlan vendégei voltak.

A történelem során a háborúk és a járványok szinte mindig kéz a kézben jártak. Gyakran éppen az döntötte el a győzelmet, hogy a tömeges megbetegedések melyik fél seregét sújtották kevésbé. Hérodotosz szerint Hellászt egy máig ismeretlen járvány mentette meg Xerxész perzsa király szárazföldi csapataitól, amely 300 000 halottat követelve kényszerítette viszszavonulásra őket. Alig fél évszázaddal később azonban már éppen Athénra mért végső csapást a dögvész. A Római Birodalom terjeszkedésének megállításában is nagy szerepet játszott a II. században az állam egész területén végigsöprő antoninuszi pestis.

A cikk teljes terjedelmében a 2006. évfolyam júliusi számában olvasható!