Levéltári kiállítás nyílt Hrucsov beszédének hatásairól Moszkvában

Az 1956-os magyar felkelésre is kitér egy orosz levéltári kiállítás, amely a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusával foglalkozik.

Titkos beszéd a sztálinizmus bűneiről

A moszkvai levéltári kiállítóközpontban sok eddig titkos dokumentumot tettek első ízben közszemlére, köztük a sztálini `személyi kultuszról` szóló 1956. február 25-i Hruscsov-beszéd piszkozatát a politikus sajátkezű beszúrásaival. `Hruscsov beszéde fontos lépés volt a szovjet társadalom demokratizálása felé, s egyben kísérlet a vezetők elhatárolódására a sztálinizmus legsötétebb bűneitől. De a gyakorlati folytatás elmaradt, miután a leleplezés súlyos válságot idézett elő a pártban és bomlást a nemzetközi munkásmozgalomban. A leleplezés nemcsak az ártatlan milliók Sztálin halála után bizonytalanul megindult rehabilitálásához kellett, hanem Hruscsov hatalmi pozícióinak javítását is szolgálta, ledöntve a piedesztálról az utódára árnyékot vető bálványt` - sommázta Mihail Prozumenscsikov, a Modern Történeti Levéltár igazgatóhelyettese a kiállítást bevezetve.

A Hruscsov-beszéd szövegét többször átdolgozták, s Hruscsov a végső változattól is sokban eltért abban, amit a hazai és külföldi küldöttek előtt végül elmondott. Az 1930-as évek megtorlásainak leleplezése kibővült Sztálin második világháború alatti hibáival és azutáni bűneivel. A fő mondanivaló az volt, hogy Sztálin szörnyű bűncselekményeket követett el, de a többi pártvezető (néhány kalandortól eltekintve) nem tudott ezekről vagy nem tehetett semmit, s közvetve maguk is áldozatok. A beszéd hatalmas lökést adott a lágerlakók szabadon bocsátásának, de a rehabilitáltak sokszor nem nyerték vissza minden jogukat, míg a törvénytelenségek vétkesei többnyire büntetlenül maradtak. Ugyanakkor az alapszervezeti kollektívákban felolvasott szöveg sokkolta párttagságot. Sztálin szűkebb pátriájában, Grúziában zavargásokat fojtottak el. Egyes felszólalók nemcsak Sztálint, hanem az egész pártvezetést, s a szovjet rendszert is bírálták.

A beszéd csapást mért a Sztálin által hatalomba ültetett kelet-európai pártvezetőkre is. A "népi demokráciákban" erősödtek a totalitárius rendszer elleni áramlatok, sokan leszámolást sürgettek Sztálin helyi örököseivel, s egyre gyakrabban hangzottak el kommunista- és szovjetellenes jelszavak is - emlékeztetett Prozumenscsikov. A kínai kommunista párt viszont bírálta a beszédet, különösen az időzítését vitatva. Másfelől - miután a The Washington Post júniusban közölte a (lengyelektől izraeli közvetítéssel amerikai kézre jutott) teljes szöveget - a nyugati értelmiségiek tömegével fordultak el a kommunista eszméktől. Így vált 1956 a szovjet-kínai szakadás mellett az eurokommunizmus csírájává is.

A magyar forradalom is a beszéd következménye volt

`Az első terem a XX. kongresszust mutatja be, a második a politikai megtorlások áldozatainak rehabilitálását, míg a harmadik a sztálini bűnök leleplezésének hazai és külföldi visszhangját dokumentálja. Ami ugyanis Magyarországon és Lengyelországban történt, az annak következménye volt, hogy Hruscsov kiengedte a szellemet a palackból` - magyarázta Prozumenscsikov az MTI-nek. `A beszéd közrejátszott az 1956. őszi lengyel és magyar kommunistaellenes tömegmegmozdulások kiváltásában is, amelyeket sem a korábbi ortodox, sem az őket felváltó liberális kommunista pártvezetők nem tudtak meggátolni. A magyarországi katonai akció felháborodást váltott ki az egész világon, újabb csapást mérve a desztalinizálásra` - írta a történész.

Mindezt külön vitrin illusztrálja archív fényképekkel (1956-os magyar honleány, a Szabad Nép szerkesztőségének feldúlása) és olyan kevéssé ismert dokumentumokkal, mint egy kézírásos feljegyzés a szovjet pártvezetőség 1956. október 23-i üléséről, amelyen a magyarországi csapatok kivonását vitatták meg, vagy Georgij Zsukov védelmi miniszter november 4-i tájékoztatója a `népi demokratikus rend helyreállításáról` (az invázió megindításáról), valamint egy másik, eddig titkosan kezelt tájékoztató a New York-i szovjet ENSZ-képviselet körüli heves tüntetésekről.

Hruscsov Budapesten, 1964

"A "szocialista vívmányok magyarországi megvédését" a szovjet állampolgárok egy része is negatívan fogta fel, ami az egyik első kihívást jelentette a totalitárius rendszer ellen. A következményektől megriadt szovjet vezetés, maga Hruscsov is visszatáncolt, a desztalinizálást öt évre befagyasztották, és az a következő évtizedekben ellentmondásos és következetlen maradt" - hangoztatta Prozumenscsikov.

Hruscsov lánya, a 77 életévében járó Rada Adzsubej is jelen volt az 50. évfordulós tárlat pénteki megnyitóján. Arra utalva, hogy több orosz városban állítanak szobrot Sztálinnak szuperhatalmi nosztalgiák hullámán, figyelmeztetett, hogy a sztálinizmus manapság "reneszánszát éli". Hruscsov lánya felidézte, hogy igazságtételként élte meg apja beszédét, amikor 27 évesen, két héttel az elhangzása után egy pártfunkcionárius felolvasta egy egyetemi gyűlésen. Ma azonban állampolgári, emberi hőstettként fogja fel, látva, milyen mélyek a sztálinizmus gyökerei. A sztálinizmus reneszánszát Rada Adzsubej annak tudta be, hogy a nép még mindig nagyon rosszul él, s úgy látja, hogy a szovjet időkben jobb volt és akkor rend volt.

Rada Adzsubej az MTI-nek elmondta, hogy annak idején ellenforradalminak tekintette az 1956-os magyarországi felkelést, de felfogása mára változott. Kádár Jánosról akkor is sokat hallott, tudja, hogy nagyon szoros, mondhatni baráti kapcsolatai szövődtek az ő apjával, Hruscsovval. Amikor Hruscsovot 1964-ben nyugdíjba küldték, "Kádár volt az egyetlen a szocialista országok vezetői közül, aki az ünnepeken üdvözletét küldte neki és néha ajándékot is, például egy láda almát" - emlékezett vissza Rada Adzsubej.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Palotás László, Moszkva)