Megfejtették a harmincezer éves női divatot

Vénusz Dolní Vestonicéből: szépség láthatatlan ruhában?

A paleontológusok eddig úgy gondolták, hogy ruhát csak később, a neolitikumban kezdtek viselni az emberek, amikor feltalálták a szövést. A paleolitikum-kori lenyomatok, amelyeken tisztán látszanak a szövés szálai, tételük felülvizsgálatára késztették a szakembereket - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.

Amerikai régészek újra tanulmányozták az eddig megtalált Vénusz-szobrocskákat, és rájöttek, hogy annak ellenére, hogy meztelennek tűnnek, ábrázoltak rajtuk egyes ruhadarabokat. Például az oroszországi Kosztyenkijben találtakon fonott melltartópántok láthatók, hajukat háló borítja. Ezt régebben hajfonatoknak nézték. Egy Franciaországban napvilágra került Vénuszon pedig hosszú rojtos szoknya van, amely mélyen a csípőnél kezdődik és farizmait szabadon hagyja. Ilyen szoknyákat még ma is viselnek Pápua-Új-Guinea asszonyai. Szibériában pedig kapucnis kezeslábasban ábrázolt, mamutcsontból faragott női szobrokat ástak ki.

A paleolitikumbeli szövés tudományára eddig nagyon kevés a közvetlen bizonyíték, mivel a szövetek hamar elbomlanak, eddig csak egy franciaországi ásatásnál került elő mindössze egy egészen kicsi szövetdarab. A kutatások azonban aktívan folynak a témában.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)