Ókori olimpikonok Atkins-diétán

Húst hússal

Bár az ókori olimpikonok étrendéről sokkal többet tudunk egyéb forrásokból, A bölcsek lakomája is beszámol egy sportoló táplálkozási szokásairól. A műben szerepel a krotóni Milón, aki hat olimpián nyerte el a győztesnek kijáró koszorút.

Hierapoliszi Teodórosz az atlétikai versenyekről, idézi Athenaeus A bölcsek lakomájában:

Krotóni Milón naponta kilenc kiló húst és ugyanannyi kenyeret evett meg, és három kancsó bort ivott. Olimpiában a vállára vett egy négyéves bikát, és körülhordozta a stadionban, majd felszeletelte az állatot és egymagában ette meg egy nap alatt.

Hasonló véleményen van Francine Segan ételtörténész is, aki szerint az egyik ókori atléta több futóversenyt is megnyert, pedig csakis húst fogyasztott. A sportoló sikerei valóságos húsőrületet váltottak ki, hiszen a kor más diétái tiltották a kenyérfélék fogyasztását verseny előtt, és inkább szárított fügét javasoltak helyette.

Segan az ókori étrendet rekonstruáló szakácskönyvet készül megjelentetni, melynek címét (A bölcsek konyhája) a fent idézett műből kölcsönözte. A történész egy korábbi kutatása kapcsán kezdett el az ókori étkezési szokásokkal foglalkozni. Mikor a reneszánsz konyháját kutatta, rájött, hogy abban az időben az ételekben is visszanyúltak a klasszikus korokhoz. "Ők is a gyökereiket keresték, hát arra gondoltam, miért ne nyúlnék én is vissza egészen az ókorig."

Segan azon lepődött meg a legjobban, hány ma mindennapinak számító eledel származik az Újvilágból - például a kukorica, a csokoládé vagy a vanília.

A bölcsek konyhája című szakácskönyvben csak olyan étkek szerepelnek, melyek összetevői a Földközi tenger vidékének ókori lakói számára is elérhetők voltak - ilyen pl. a cseresznyés lepény. Érdekes, hogy a paradicsom ma a mediterrán konyha szerves része, pedig az ókor után jóval később honosodott meg ezen a vidéken.

1. A mediterrán konyha gyökerei
2. Étkezés és mentalitás
3. Húst hússal