Német bocsánat a namíbiai genocídiumért
2004. augusztus 17. 10:13
Németország első ízben kért bocsánatot a gyarmatosítás idején elkövetett namíbiai genocídiumért - olvasható a tegnapi Guardianben. 1904 és 1907 között 65 000 herero nemzetiségű embert öltek meg a délnyugat-afrikai német gyarmaton, ahol ma Namíbia fekszik.
`Mi, mai németek történelmi és erkölcsi felelősséget vállalunk az akkori németek által elkövetett bűnökért` - nyilatkozta Heidermarie Wieczorek-Zeul német fejlesztési miniszter azon a centenáriumi ünnepségen, melyen az 1904 és 1907 között lemészárolt herero felkelőkre emlékeztek. `Az akkoriban elkövetett atrocitásokat ma egyértelműen genocídiumnak neveznénk` - tette hozzá.
Bár a miniszter kizártnak tartotta, hogy az áldozatok leszármazottai anyagi kárpótlásban részesüljenek, azt megígérte, hogy országa segítséget nyújt namíbiának - különösen a földművelés fejlesztése terén. Korábban a meggyilkoltak leszármazottai már indítottak polgári pert kártérítés reményében. "Mindössze annyit mondtam: a német kormány bocsánatot kér" - mondta Wieczorek-Zeul az ezer fős hallgatóság előtt.
A tömeggyilkosságra akkor került sor, amikor a herero nép 1904-ben felkelt az agresszív német gyarmatosítás ellen. A németek azzal a paranccsal küldték az akkor Délnyugat-Afrikának nevezett területre Lothar von Trotha tábornokot, hogy verje le a lázadást. Történészek szerint a tábornok arra utasította csapatait, hogy végezzenek az egész törzzsel.
| Német csapatok Namíbiában |
Ranongouje Tjihuiko, a megemlékezésért felelős bizottság elnöke bejelentette, hogy a hererók ezután visszavonhatják a pereket. Hifikepunye Pohamba, Namíbia földművelésügyi minisztere is üdvözölte a hivatalos német gesztust. "Ez az, amire oly hosszú ideje várunk" - mondta a miniszter, s megjegyezte: a bocsánatkérés épp azon a helyen hangzott el, ahol a mészárlás véget ért.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Kereskedelmi kertekké alakították Pompeji romjait a földrengés után 12:12
- Különleges szablyákból nyílt kiállítás a BTM Vármúzeumban 11:39
- 10+1 különleges program a Múzeumok Éjszakáján 10:50
- Svájci orvosok számolták fel a jódhiány okozta kretenizmust 10:14
- Nelson admirális fülöp-szigeteki kardját azonosíthatták Ausztráliában 09:23
- Ősi kórokozókat vizsgáltak a grönlandi szemétdombokban 08:51
- Kétszázhúsz év után megújult a Parthenón nyugati oromzata 08:21
- Máig ható pánikot keltett a tudósok körében egy 1977-es áldokumentumfilm 07:46













