Kémelhárítók „rendszerváltása"

A III/II. szervezete és vezérkara

A  kémelhárítástól  ‒  nagy általánosságban  ‒ a  korszak  alkonyán  sem  vártak  el  mást,  mint a korábbi  évtizedekben:  vagyis  a  nyugati  kémek  felderítését,  leleplezését,  félrevezetését  az országhatárokon    belül,    illetve    úgynevezett    „támadólagos”    formában    külföldön.    A feladatlistában újat talán csak a fokozódónak ítélt terrorveszély kiiktatása jelentett. A  munkát országosan  a  Belügyminisztérium  III/II.  Csoportfőnöksége  koordinálta  tizenhárom  osztállyal és   egy   önálló   alosztállyal.   A   központi   apparátus   szakirányításával   az   egyes   rendőr-főkapitányságokon  is  működtek  kémelhárítók,  sőt  mondhatjuk,  hogy  a  belső  reakció  ellen dolgozó  III/III-asok  mellett  az  ő  tevékenységük  képezte  a  budapesti/vidéki  állambiztonsági munka  dandárját  (hozzájuk  képest  a  hírszerzők,  a  titkos  technikákat  alkalmazó  figyelők,  a lehallgatók,  a  levélellenőrzők  jóval  kisebb  létszámban,  a  katonai  elhárítók  pedig  egyáltalán nem képviseltették magukat a területi szerveknél).

Nem  véletlen  tehát,  hogy  a  főkapitányságok  III/II-es  beosztottainak  reszortja  igen sokrétű volt: ők végezték az illetékességi területükön élő azon külföldiek ellenőrzését, akikről feltételezték,   hogy   kémtevékenységet   folytathatnak (tudósítók,   ösztöndíjasok,   kutatók, oktatók,    mérnökök),    és    szemmel    tartották    a    lakosság    olyan    csoportjait,    amelyek kémszervezetek  potenciális  bázisaként  jöhettek  szóba  (például  a  német  ajkúak,  a  görög emigránsok).  Mindezeken  túl  biztosítaniuk  kellett  a  hadiipari  és  egyéb  titkos  objektumok (magyar és szovjet katonai egységek, kormányobjektumok) környezetét, a vasúti közlekedést, a  postát,  továbbá  az  államtitok-védelmet.  Megfigyelték  az  amnesztiával  hazatért  ellenséges tevékenységgel  gyanúsíthatókat,  vagyis  az  úgynevezett  Központi  Kémelhárítási  Adattárban szereplő beutazókat. Megelőző jellegű „operatív védelmet” biztosítottak a kiutazóknak, illetve feladataik  közé  tartozott  az  országban  tartózkodó  külföldiek  és  a  magyar  állampolgárok közötti „gyanús kapcsolatok” felderítése.

A cikk folytatását keresse a Múlt-kor történelmi magazin őszi számában!

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?