Sztereófotón a Teleki-gyilkosság

2007. április 11. 08:00

Az íróasztala mellett magát 1861-ben főbelövő Teleki László gróf bűnügyi helyszínelők által készített fotója térhatású látványként jelenik meg előttünk a tatai múzeum kiállításán.

Korábban

Sztereófényképek kiállítása a Nemzeti Múzeumban

Az ókori Róma utolsó napja körpanorámán

Viktoriánus fültrombita

Szapolyai-levéllel gazdagodott a Magyar Nemzeti Múzeum

A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának és Felvinczi Sándor magángyűjteményének legérdekesebb 1850 és 1918 között készült közel száz sztereofelvétele szinte világutazásra kalauzolja a nézőt. Sztereofényképek már az 1840-es években készültek Európában. Az emberi szem állásának megfelelően két szögből felvett képpár a speciális nézőke révén egyetlen térhatású képpé olvad össze a szemlélő tudatában.

A kiállítás legrégebbi, 1845-ben készült képe egy félmeztelen francia hölgyet ábrázol, korabeli hirdetések szerint az urak körében (akkor is) igen keresettek voltak a ledér nőket ábrázoló képek. Magyarország első bűnügyi helyszíni fotója is sztereóban készült, a képen az öngyilkosságot elkövetett Teleki László grófot láthatjuk 1861-ből.

A korabeli neves fényképészek is készítettek térhatású fotókat, például Klösz György 1879-ben csónakból, sztereóban fotografálta a tiszai árvizet. A képek olyan eseményeket örökítenek meg, melyek felkeltették az emberek vizuális kíváncsiságát. Az iparszerűen készített és világszerte terjesztett sztereofotókon azok is számára is megelevenedtek a távoli tájak, akik soha nem utazhattak.

A szereoképek fénykora 1910 körül ért véget, ekkorra már a hagyományos fotótechnika is jobban érzékeltette a térbeliséget. A képes magazinok és a mozgókép pedig ezután már gyorsabban és lebilincselőbben tájékoztatta a nagyközönséget a világ történéseiről.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)