2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

Szapolyai-levéllel gazdagodott a Magyar Nemzeti Múzeum

2007. február 19. 11:00

Szapolyai János magyar király 1533-ból származó levelével gazdagodott a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye.

A múzeumban tartott ünnepségen jelen volt Antall József egykori miniszterelnök özvegye, az ajándékozó sógornője. A latin nyelvű levelet még Antall József fordíttatta le magyar nyelvre. A múzeum tulajdonába került kézirat az intézmény gyűjteményének egyik legkorábbi dokumentuma lett - mondta Kovács Tibor, az intézmény főigazgatója. A rendkívül becses kultúrtörténeti emlék a XVI. század első fele kapcsolatrendszerének tovább kutatandó összefüggéseire utal - tette hozzá Kovács Tibor.

A levél - nézze meg nagyban is!

A főigazgató az ünnepi eseményen beszámolt arról is, hogy ezen túl egy kis kiállítás keretében tárják a közönség elé havonta-kéthavonta a múzeum gyűjteményébe kerülő új szerzeményeket. A következő bemutatón egy Görgey tulajdonát képező gyűrű látható majd.

Az adományozó Mosonyi Emil vízépítő mérnök nevéhez vízlépcsők és vízierőművek sokasága fűződik. Szakmai karrierjét a Horthy-korszakban kezdte, 1945 után a tiszalöki vízlépcső tervezésének és kivitelezésének műszaki vezetője
lett. 1952-ben Kossuth-díjat kapott. 1953-tól a Műszaki Egyetem vízépítési tanszékének vezetője lett. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt állásából felfüggesztették. Mosonyi, egyébként Antall József miniszterelnök sógora, az ötvenes években részt vett a nagymarosi vízlépcső tervezésében. A kilencvenes években szakmai
rendezvényeken érvelt a duzzasztás előnyei mellett. 1964-ben elfogadta a karlsruhei műszaki egyetem meghívását és nem tért vissza Magyarországra. Emigrációja alatt számos ENSZ-megbízatást teljesítve segítette a harmadik világ több államának vízügyi tervezéseit. Négy egyetem választotta díszdoktorává, munkásságát 1991-ben a Magyar Köztársaság Zászlórendjével, 2006-ban a Széchenyi-díjjal ismerték el.
A most adományozott levél I. János király műveltségéhez és udvari kultúrájához szolgáltat érdekes adalékot. A folyamatos háborús helyzet következtében az uralkodó nem tudott fényes királyi udvart kiépíteni, azonban így is számos neves humanista ajánlotta neki művét. Környezetében tevékenykedett többek között Brodarics István, Werbőczy István, Frangepán Ferenc és Verancsics Antal. A levél alapján egy újabb személlyel bővülhet a királlyal kapcsolatban álló személyek sora.: ő ugyanis az a Paulus Iovius (Paolo Giovio; 1483, Como - 1552, Firenze), aki a korának egyik legelismertebb tudósa volt.

A levél címzése - nézze meg nagyban is!

Iovius a padovai egyetemen filozófiát tanult, míg Paviában az orvosi egyetemet végezte el. Kezdetben szülővárosában praktizált, majd Milánóban működött, végül pedig Rómába került. Jó kapcsolatot ápolt X. Leó, VI. Adorján és VII. Kelemen pápákkal, akik különböző diplomáciai feladatokat bíztak rá. VII. Kelemen 1528-ban nevezte ki Nocera püspökévé. Tudományos területen sikeresnek mondható: több történeti művet szerzett; Comóban pedig múzeumot hozott létre, ahol a híres emberek arcképcsarnokát állította ki.

A levél aláírója, Szapolyai János 1487-ben Szepesvárott született Szapolyai István nádor és Hedvig tescheni hercegnő házasságából. Az előkelő családi háttér meghatározta Szapolyai pályafutását, személye 1505-től már a köznemesi párt királyjelöltjeként szerepelt. Főszerepet játszott az 1514-es Dózsa György vezette parasztfelkelés leverésében. 1526-ban távol maradt a végzetes mohácsi csatától, II. Lajos halálát követően Szapolyai bejelentette igényét a trónra. Terveit az 1505-ös rákosi végzésre (mely szerint a Jagelló-dinasztia magyarországi ágának kihalása esetén nemzeti királyt választanak) és seregére alapozta. 1526. november 10-én a székesfehérvári országgyűlésen Szapolyait királlyá választották. Elképzeléseit azonban a Habsburgok keresztezték, mivel az 1515-ös Habsburg-Jagelló családi szerződés értelmében Ferdinánd is igényt tartott a Magyar Királyságra. December 17-én a pozsonyi országgyűlés királlyá választotta, de koronázására csak 1527. november 3-án került sor. A kettős királyválasztás nehéz helyzetbe sodorta az országot, az állandó belviszályok évtizedes harcot eredményeztek, és egyik fél sem tudta megszilárdítani hatalmát.
A levelet 1533. december 10-én keltezték. A király elismerő szavakkal jellemzi a Iovius befolyását és tekintélyét, elégedetten nyilatkozik komoly és vidám műveiről. Az uralkodó büszke a köztük lévő barátságra és bízik ennek folytatásában. Szapolyai jelzi, hogy Iovius nyugodtan fordulhat hozzá, ha bármilyen kegyre vagy címre van szüksége.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár