Kőfaragó-tanoncok munkái lehetnek a híres boszorkányjelek

A bradford-on-avoni középkori csűrön található ábrázolások (Forrás: UK Southwest)

Jennifer Alexander, a Warwicki Egyetem építészettörténész professzora új kötetében azt állítja, hogy az elmúlt években boszorkányjelekként vagy rituális védelmi szimbólumokként értelmezett vésetek jelentős része félreértelmezés eredménye: az olyan motívumok, mint a hatlevelű rozettára emlékeztető hexafoil szerinte nem misztikus jelentéssel bíró ábrázolások, hanem a kőfaragó-tanoncok geometriai gyakorlatainak maradandó lenyomatai lehetnek.

A kutató szerint a vésetek változó minősége is ezt támasztja alá, hiszen ugyanazon az épületen gyakran egymás mellett láthatók ügyesebb és kevésbé precíz példák, ami inkább tanulófeladatokra, mint tudatos szimbolikus ábrázolásra utal. Alexander úgy véli, hogy az alapvető geometriai szerkesztéseknek a gyakorlása különösen nehéz lehetett a kőfelületeken, ezért az inasok számára ezek a minták fontos képzési eszközként szolgálhattak.

A kérdés azért vált vitatottá, mert az elmúlt években több brit örökségvédelmi szervezet is boszorkányjelekként azonosította ezeket a motívumokat. Az English Heritage például 2024-ben arról számolt be, hogy a lincolnshire-i Gainsborough Old Hall épületében minden korábbinál több olyan vésetet találtak, amelyeket apotropaikus, vagyis a gonosz elhárítását szolgáló szimbólumként értelmeztek, míg a Historic England már 2016-ban arra kérte a lakosságot, hogy segítsenek felkutatni az ilyen feltételezett boszorkányjeleket a történelmi épületeken.

Alexander ugyanakkor hangsúlyozza, hogy jelenleg nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy a hexafoilok vagy más hasonló motívumok valóban boszorkányok, démonok vagy más természetfeletti erők elleni védekezést szolgálták volna. Elismeri ugyan, hogy egyes jelölések – például a szemmel verés elleni védelmet szolgáló motívumok – valóban betölthettek gyakorlati vagy szimbolikus szerepet, szerinte azonban a legtöbb vitatott véset egyszerűen az építkezésekhez és a kőfaragók munkájához kapcsolódott.

A Stonemasons' Marks (Kőfaragók jelei) című kötetében a kutató azt vizsgálja, miként használták ezeket a jelöléseket a középkori építőmesterek, és milyen információkat árulnak el az építkezések szervezéséről, a mesterség oktatásáról és a korabeli munkafolyamatokról. Az English Heritage és a Historic England egyaránt üdvözölte az új kutatást, hangsúlyozva, hogy a történelmi épületeken látható vésetek értelmezése továbbra is nyitott kérdés, amelyet a jövőbeli vizsgálatok pontosíthatnak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?