Az európaiak előtt is irtották az Újvilág esőerdőit

Prekolumbián környezetgazdálkodás

Dolores R. Piperno, a panamai Smithonian Trópusi Kutatóintézet és a washingtoni Természettudományi Múzeum munkatársa pollen, fitolit* és faszén-maradványok, valamint tűznyomok segítségével próbálta megállapítani az elmúlt 11 ezer év trópusi vegetációjának változását. A kutató bizonyítékokat talált arra, hogy a latin-amerikai prekolumbián népesség gyakran használt égetéses erdőirtást újabb területek művelésbe vonására. Piperno munkája alátámasztja azokat a korábbi kutatásokat, amelyek szerint az őslakosok tevékenysége már jóval azelőtt markánsan átalakította a trópusi esőerdőket, hogy az európaiak megérkeztek volna az Újvilágba.

Piperno kutatásaiból kiderül, hogy a tűz alkalmazása körülbelül 11 ezer évvel ezelőtt kezdődött, amikor az első emberek benépesítették Közép-Amerikát, és egészen az európaiak 16. századi megjelenéséig tartott. A tűz jelentette az ember bioszféra átalakító tevékenységének első nagy ugrását. A panamai La Yeguda tó környékén a kutató olyan nyomokat talált, amelyek arra utalnak, hogy "már 11 ezer évvel ezelőtt használtak tüzet az erdő és más vegetáció irtására. Az időpont megegyezik a Clovis-kultúra vadászó és gyűjtögető népességének letelepedésével. A tűz nyomait a faszén és a heliconia-fajták, illetve füvek elterjedése bizonyítja a holocén korszak elején. Úgy tűnik, a korai vadászok és gyűjtögetők gyakran használták a tüzet a La Yeguda körüli erdők irtására." Piperno szerint "nagyon valószínűtlen, hogy az égést természetes folyamatok okozták."

Az európaiak megjelenése az "erdő újjáéledését" hozta a La Yeguda tó körül. Piperno szerint ez abból adódik, hogy "a spanyolokkal való találkozás után a betegségek, háborúk és a rabszolgaság gyötrelmei megtizedelték az őslakosokat." A népesség és az őslakosság mezőgazdasági gyakorlatának eltűnésével az erdő regenerálódott, de az emberek megjelenése előtti időkhöz képest más fajok váltak uralkodóvá.

Piperno eredményei szerint az őslakos népesség erősen befolyásolta az erdő növényfaj összetételét, ami alátámasztja azt az elméletet, hogy az emberek már régóta szerepet játszanak a latin-amerikai erdők sorsának alakulásában. Néhány tudós egyenesen úgy véli, hogy az amazóniai esőerdő mostani állapota az évezredes emberi tevékenység és használat következménye.

"Az ember tevékenysége már az európaiak megjelenése előtt is mélyreható változásokat okozott az alacsonyabban fekvő trópusi erdők szerkezetében és összetételében. Voltaképpen sokkal nagyobb károkat okozott, mint a pleisztocénban bekövetkezett éghajlati változások. Több növényfaj és fűféle kisebb vagy nagyobb mértékben eltűnt azokról a területekről, ahol az őslakosok mezőgazdasági termelést folytattak. Más fajok viszont könnyebben elterjedtek, például mert együtt vetették el a gabonával, vagy csere útján kerültek el eredeti élőhelyeikről" - állítja Piperno.

---

* növényi sejtekben föllelhető mikroszkopikus kovakristályok

1. Prekolumbián környezetgazdálkodás
2. Leszámolni a romantikus ábrándokkal