Kiállítás nyílt a magyarországi németek kitelepítéséről

A magyarországi németek kitelepítésének hatvanadik évfordulója alkalmából megnyíló időszakos kiállítás bemutatja a kitelepítés történelmi hátterét és a Magyarországról elűzött svábok sorsát is. A rendezvényt Németország budapesti nagykövete és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke nyitja meg.

A kiállítás sajtóanyaga szerint 1946 nyaráig Magyarországról csaknem száztízezer svábot telepítettek ki. 1948 júniusáig a kitelepítettek és elüldözöttek száma meghaladta a 200 ezret. A hazájukból elűzöttek először többnyire bajorországi gyűjtőtáborokba kerültek. Onnan irányították őket tovább Baden-Württembergbe, Hessenbe, de csaknem egynegyedük mégis Bajorországban maradt. Sokan közülük, főleg az idősebb generációk tagjai, évekig reménykedtek még abban, hogy egyszer majd hazatérhetnek.

Bár a magyar politikai élet erősen megosztott volt a svábok kollektív felelősségre vonása kérdésében, a Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Parasztpárt vezető politikusai félreérthetetlenül a kitelepítés mellett foglaltak állást. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány magatartását jól példázza, hogy amíg 1945 májusában szóban még elutasították a kollektív felelősségre vonás elvét, ugyanez a kormány később a Szovjetunió hozzájárulását kérte mintegy 200-250 ezer "fasiszta német" kitelepítéséhez Németország szovjet zónájába.

A szövetséges nagyhatalmak potsdami konferenciája 1945 augusztusában döntött a kontinens német nemzetiségű lakosságának kitelepítéséről. Gyöngyösi János külügyminiszter a magyar kormány nevében készült jegyzékben ugyan még helytelenítette az etnikai alapú kollektív büntetések mindenféle fajtáját, ugyanez a kormány 1945. december 29-én megjelent és hatályba lépett rendeletével már döntést hozott a magyarországi német nemzetiségű lakosság Németországba telepítéséről.

(Múlt-kor/MTI)