Európai uralkodó Magyarországon: kiállítás nyílt Luxemburgi Zsigmondról

Európai uralkodói udvar Magyarországon

A Zsigmond-kor panorámáját nyújtó kiállítás fő témái az uralkodó személyisége köré épülnek. Első felesége, Mária királyné, I. Lajos leánya volt, a fiatal herceg a magyar udvarban nevelkedett, ezért az udvarban ért impulzusok meghatározóak lehettek számára. Zsigmond hosszú uralkodása alatt számos pénzt veretett, és több pecsétet vésetett, amelyek jól illusztrálják a királyi hatalmat. A történeti kutatás által rekonstruált uralkodói útvonal (itinerárium) alapján kiderül, hogy a király szinte egész Európát bejárta. Zsigmond szövetségrendszere, és háborúi a külpolitikai aktivitást mutatják.

Balkán-térkép a Nikápolyi csata idejéből, 1396 k.

A pompakedvelés és a magas művészi színvonal elsőrangú bizonyítékát nyújtja a királyi rezidenciák időnként töredékes leletanyaga. Néhány tárgy a király hűséges bárói számára alapított Sárkány-rend mindennapjaival hozható kapcsolatba. Zsigmond tudatosan támogatta a városokat, kiváltságokat adott számukra, és a hatalom egyik támaszának tekintette a polgárságot. A 15. század első felér ejellemző internacionális gótika forma- és ábrázolásvilága számos műtárgyon tetten érhető.

A zárai korona

Az Anjou-kor ötvösségének ragyogó példája a képen látható zárai korona. Az európai színvonalú ékszert valószínűleg Mária királynő 1382-es vagy 1383-as zárai tartózkodásakor helyezték fogadalmi adományként az ereklyetartóba, egyes részeinek kopottsága azonban arra utal, hogy ezt megelőzően már használták. A belső felületeken halványan bekarcolt betűk és vonalak is kivehetők, amelyek a korona összeszerelésénél támpontként szolgáltak az ötvös számára, melyik pánttag melyik mellé kerüljön. A diadém talán legjellegzetesebb megoldása színváltásban elhelyezett rubinjainak és smaragdjainak kiemelése.

1. Történeti sztereotípiákat cáfoló korkép
2. Európai uralkodói udvar Magyarországon
3. Szent György és Szent László nyomdokain