Botrányos pápaválasztás, melynek emlékét is igyekezett kitörölni Róma

A baldachinos főoltár a Szent Péter-bazilikában (Forrás: Wikipedia / Ricardo André Frantz / CC BY-SA 3.0) (Illusztráció)

A 7. századtól Európa, különösen Közép-Itália zűrzavaros időszakát élte. A Bizánci Birodalom és a térség új hatalma, a lombardok vetélkedése a régió feletti uralomért egyre feszültebbé vált. Kr. u. 680–681-ben, hosszas és véres háború után a bizánciak kénytelenek voltak hivatalosan is elismerni a lombard királyságot az Itáliai-félsziget északi részén. Ez Rómát is veszélybe sodorta: a város régi dicsősége megkopott, és a távoli Bizánc sem tudta már megvédeni. A lombardok mellett a frankok is egyre nagyobb befolyásra tettek szert, miközben a frissen alakult Pápai Állam igyekezett megszilárdítani hatalmát.

Bizánc, lombardok és Róma

Evangelos K. Chrysos, az Athéni Egyetem professzor rámutat, hogy bár IV. Konstantin császár 680-ban ugyan elismerte a lombard államot, a lombardok nem álltak le a hódítással, hanem tovább terjeszkedtek, elfoglalva a bizánci birtokokat Itáliában. A legfájóbb veszteség a stratégiai fontosságú Ravenna eleste volt 751-ben, amely már magát Rómát is közvetlenül fenyegette.

Ebben a politikai és katonai káoszban tűnt fel Toto, Nepi hercege, aki értesült arról, hogy I. Pál pápa haldoklik, ezért csapataival Róma felé vonult. Célja világos volt, a pápai trónra saját emberét akarta ültetni – bábpápát, aki a családja érdekeit szolgálja. Ahogy Luis Jiménez Alcaide Los papas que marcaron la historia című művében írja, a pápa ebben az időben már nem csupán szellemi vezető, hanem világi fejedelem is volt. Toto, találkozva Christophorus pápai kancellárral, esküt tett, hogy nem avatkozik bele a pápaválasztásba – ám ez hazugság volt.

Üres a pápai trón

Amikor I. Pál 768. június 28-án meghalt, Toto serege erőszakkal betört Rómába. A helyi történészek ezt egyértelmű államcsínyként értékelik. Toto magát Róma hercegévé kiáltotta ki, majd testvérei támogatásával a negyedik testvért, Konstantint. II. Konstatin néven pápává választatta – annak ellenére, hogy Konstantin soha nem mutatott vallásos hajlamot. Mario Madrid Te vagy Péter: A pápaság a történelemben című könyvében megjegyzi: „Ez a laikus hat nap alatt megkapta az összes szent rendet Totó akaratából.” Röviddel ezután Praeneste, Alba és Porto püspökei – nyilvánvaló nyomás alatt – felszentelték.

Toto biztosra akart menni: testvérét beiktatta a Lateránba, Christophorust pedig kolostorba kényszerítette. II. Konstantin az új pápa közben levelet írt Kis Pipin frank királynak, szövetséget keresve, hiszen a lombardok, mindeközben nem adták fel Róma elfoglalásának tervét.

Rövid dicsőség

A puccs után Toto legnagyobb hibája a Christophorusba vetett bizalom volt. A kancellár ígéretet tett a kolostorba vonulásra, ám megszökött, és fiával a lombardokhoz menekült, Theodericus, Spoleto hercege és Desiderius király támogatását kérve. A lombard uralkodók, alkalmat látva a beavatkozásra, sereget küldtek Róma ellen. Az ütközet 768. július 30-án zajlott le. A krónikák szerint a csata rövid és véres volt – Toto meghalt, II. Konstantint pedig elfogták. Pápasága mindössze 13 hónapig tartott.

Mégis, az eseményeknek volt pozitív következménye is. 769 áprilisában 49 püspök részvételével zsinatot hívtak össze Rómában. A gyűlés – Christophorus vezetésével – kimondta: laikusok többé nem vehetnek részt a pápaválasztásban. II. Konstantin pontifikátusának összes dokumentumát elégették, döntéseit érvénytelenítették.

Róma ismét önmaga

A történet azonban tovább folytatódott. A sikertelen lombard jelölt után, III. (IV.) István került a pápai trónra, akit 768. augusztus 7-én szenteltek fel. Konstantin sorsa szomorú véget ért, kolostorban raboskodott, és ott halt meg. Gonzalo de Illescas 16. századi történész Historia pontifical y catholica című művében így ír: „Egy nap nagy zavargások törtek ki Rómában. A szerencsétlen Konstantinnak a rómaiak kivájták a szemét. István pápa mindent megtett, hogy ezt megakadályozza – de hiába.”

Ez a sötét fejezet Róma történetében a hatalomért vívott harcok kegyetlenségét tárja elénk – amikor a vallás, a politika és az emberi mohóság veszélyes elegyet alkotott. Toto és Konstatin esetében teljes damnatio memoriae következett be – nevüket, tetteiket az emlékezetből is ki akarták törölni.

Az ABC History cikke alapján.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2019

• Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
• Az 1990. októberi taxisblokád
• Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
• 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
• A zselízi Eszterházy-kastély
• 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
• A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
• A Drechsler-palota különc asztaltársasága
• Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől