Befejeződött a gyalui Rákóczi-Bánffy kastély felújítása
2023. december 19. 13:17
Befejeződött Erdélyben a gyalui várkastély felújítása, a folyamat eredményeként az épület újra teljes pompájában idézi több évszázados múltját, a tervek szerint a várkastély jövő év tavaszán nyílhat meg a látogatók előtt – tájékoztatta az Erdélyi Hagyományok Alapítvány kuratóriuma az MTI-t kedden.
Korábban
A Nagy Elek mecénás üzletember által alapított Erdélyi Hagyományok Alapítvány tulajdonában levő, Kolozsvár melletti gyalui várkastélynak megtörtént a műszaki átadása – közölte az alapítvány.
A tájékoztató emlékeztet arra, hogy miután Nagy Elek, a kolozsvári születésű üzletember megvásárolta a várkastélyt a Barcsay család örököseitől, az általa alapított Erdélyi Hagyományok Alapítvány – Fundația Tradiții Transilvane-nak adományozta.
Nagy Elek üzletember kezdeményezésére kezdte el megálmodni a Tektum Architectura & Arta építész tervezőiroda és a RegioConsult projekt tanácsadó iroda a várkastély restaurálását.

A 2017-ben megnyert Európai Uniós pályázat után a következő évben kezdődtek meg a felújítási munkálatok az ADD Concept és a Kvadrum Axis cégek közreműködésével. A teljes projekt értéke meghaladja a 30 millió lejt, amelynek a román kormányzat által kiírt Európai Uniós finanszírozásból, a magyar kormány támogatásából, valamint a Nagy Elek által alapított és elnökölt alapítvány több mint 3 millió eurós hozzájárulásából valósult meg.
A felújítás jövőre a kastélypark rendbetételével folytatódik egy 2,15 millió eurós pályázat keretében elnyert projekttel, amelyből megtörténik a várkastély szomszédságában található római castrum és a kastélypark teljes rendezése. A tervek szerint a gyalui várkastély ismét Erdély egyik ékkövévé válhat multifunkcionális kulturális központ formájában. Egyúttal cél az is, hogy a várkastély Kolozs megye és Erdély fontos idegenforgalmi célpontjává váljon, megjelenítve az épületegyüttes évszázados történelmi szerepét, és élővé téve a több tájegység – Kalotaszeg, Mócvidék – találkozásából fakadó sajátos kulturális értékét.
A gyalui Rákóczi-Bánffy kastély, országos jelentőségű műemlék történetének kezdetei a 13. századig nyúlnak vissza, amikor az erdélyi püspökök Kolozsvártól nyugatra húzódó kiterjedt uradalmának egyik központjaként már egy udvarházat említenek itt az írott források. A mai épületegyüttes legrégebbi részei a XV. század első felében itt felépült püspöki várból származnak, melynek reprezentatív épülete volt egy későgótikus palota, kápolnával együtt. Ezt a palotát modernizálja 1500 táján Hunyadi Mátyás unokatestvére, Geréb László püspök, és az akkor divatos reneszánsz stílusban építtette át.
A kastély mai négyszögű, sarkain hengeres tornyokkal megerősített alaprajza az 1540-es években jött létre, amikor a török előretörése miatt Statileo János, az egyik utolsó középkori erdélyi katolikus püspök egy modern várat építtet ki. A középkorban az erdélyi püspökséghez tartozott vár és uradalom később gyakran váltott gazdát. Volt a kincstáré, a Kendi családé, majd Bocskai István foglalta el. A vár legfontosabb átalakítására I. Rákóczi György idején (1630–1648) került sor, a fejedelem a belső udvar régi épületeit lebonttatta és a várból kényelmes, reprezentatív kastélyt alakíttatott ki. Az épület a Rákóczi fejedelmek egyik legjelentősebb rezidenciájaként működött az 1660-as évekig, majd Bánffy Dénes szerezte meg családja számára.
A Rákóczi szabadságharc alatt többször is megostromlott vár romos állapotba jutott, majd az 1830-as években építtették át a Bánffyak romantikus kastéllyá, ekkor alakították ki az egykori várárkok feltöltése után, a jórészt máig megmaradt angolparkot is. 1861-ben a kastély leégett, 1871 után kezdték helyreállítani, majd 1911-ben komoly átalakításokon esett át az épület.
Barcsay Tamás Bánffy Katinkát vette el feleségül, így került a kastély a Barcsayak birtokába, amelyet 1948-ban államosítottak és csak a 2010-es évek elején tudta a Barcsay család visszaszerezni. Az épület legszebb ismert elemei Geréb László (1479–1502) püspök idejében készültek, és a késő gótikus darabok mellett Erdélyben korai, XV. század végi reneszánsz faragványok is feltűnnek.
A tervek szerint a felújított műemléket ünnepélyes keretek között 2024 tavaszán adják át – áll a közleményben.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Új régészeti bizonyíték támasztja alá Ezékiás király reformjait 11:11
- KIvételes állapotú 1700 éves római márványszobrokat találtak Izraelben 10:30
- Hatvan éve szűnt meg a Tiltott Könyvek Jegyzéke 10:06
- Feltárták Stonehenge ötezer éves prototípusát 09:00
- Marketingkampány miatt tart történelemórát alkalmazottainak a koreai Starbucks 08:12
- Közéleti vita kezdődött Churchill felelősségéről a bengáli éhínségekben 07:32
- Vadászatok, hadjáratok és reformok cáfolják az idősödő Nagy Károlyról kialakult képet 06:51
- DNS-vizsgálatokkal igazolták az 5500 évvel ezelőtti szibériai pestisjárványt tegnap













