Az egyiptomi piramisoknál is régebbiek Málta titokzatos ősi templomai

Óriáskőművesek és fegyencrégészek

A xagħrai romoktól mindössze néhány száz méterre fekszik a legkorábbi és egyben legismertebb épületegyüttes, a Ggantija. A templomkomplexum már első látásra lenyűgözi az odalátogatókat.

A Kr.e. 3600 és 3200 között megépített templomkomplexum két, egymáshoz nem kapcsolódó udvarrendszerből és az előttük húzódó teraszból áll, amelyet egy 50×35 méteres területet felölelő fal vesz körül. David Trump brit régész kutatásai szerint a Ggantija építésének idején Gozót mintegy 1700-an lakhatták, akik közül becslése szerint 330-an vehettek részt a templomok megépítésében.

Ħaġar Qim megalitikus templomkomplexuma a Kr. e. 4. évezred első feléből

Ggantija neve egy középkori máltai legendára utal, amely szerint a neolitikus együttest óriások építették. Az óriásokról keringő legendának még a johannita (máltai) lovagrend nagymesteri posztját 1521-től betöltő, a templomkomplexumról csodálattal író Philippe de Villiers de L’Isle Adam is hitelt adott.

A területen az első ásatásokat javarészt az 1770-es évek második felében a mediterrán szigetcsoportra is ellátogató francia festő, Jean-Pierre Houël vázlatai alapján kezdték meg 1827-ben. Az ásatások vezetője nem volt más, mint John Otto Bayer. Bár az önfeláldozó elöljáró saját zsebből fizette a fegyencekkel elvégeztetett feltárás költségeit, munkásai a romok megtisztítása közben felbecsülhetetlen értékű leleteket távolítottak el az épületegyüttes közeléből.

Bayer minden jó szándéka ellenére ezúttal is jelentős forrásanyagtól fosztotta meg az utókort. Szerencsére a terület megtisztítása nem sikerült tökéletesen, és néhány értékes tárgy – egy kígyót ábrázoló dombormű, két szoborfej, valamint egy fallikus szimbólum – jelenleg is a Gozói Régészeti Múzeum gyűjteményét gazdagítja.

A megalitikus maradványok feltárásban a máltai polihisztor, Themistocles Zammit, valamint fia, a 30-as években meginduló, immár valóban tudományos igényűnek nevezhető ásatások vezetője, Charles Zammit is kulcsszerepet játszott.

A máltai kormány által 1933-ban birtokba vett a területen a 40-es és 50-es években egyre intenzívebben folytatódtak az ásatások. Az épületegyüttest 1949-ben már a nagyközönség előtt is megnyitották, később pedig védelmi célból egy – sokak által bírált – kerítéssel vették körül a templomromokat.

1. Két évezrednyi tévedés
2. Megalitikus agymanipuláció
3. John Otto Bayer munkához lát
4. Óriáskőművesek és fegyencrégészek
5. A világörökség templomai

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Ókor

• Minden későbbi kor művészei másképpen merítettek ihletet Nagy Sándor életéből
• Járványok és klímaváltozás okozta Róma végzetét
• Betegségeivel és irigyeivel dacolva virágoztatta fel Egyiptomot a szakállas királynő
• Amilyen gyorsan felragyogott, olyan gyorsan ki is hunyt Nagy Sándor szerencsecsillaga
• Családtagjait és nevelőjét sem kímélte a véreskezű Nero császár
• Kannibalizmus és kasztráció is szerepet játszott a világ teremtésében az ókoriak szerint
• Közönséges bűnözőként és az igazság bajnokaként is értelmezték az évezredek során Spartacus alakját
• Hamar utolérte az istenek bosszúja a vallásreformer fáraót
• Ostromokat és tengeri csatákat is eljátszottak a véres római gladiátorjátékokon