A vesztes háborúra és megalázó békére válaszul született meg a párizsi kommün
2019. március 18. 14:55 MTI
148 éve, 1871. március 18-án Párizsban a munkások és a radikális kispolgárok vették át a hatalmat, megalapozva a világ első proletárállamát, a Párizsi Kommünt.
Korábban
A kétmilliós Párizs akkoriban a világ fővárosának számított, ahol hatalmas munkástömegek zsúfolódtak össze. A felkelést csúfos katonai kudarc előzte meg: a III. Napóleon által a bismarcki Poroszország ellen indított háborút a franciák elvesztették, a császár seregeivel 1870. szeptember 1-jén kapitulált.
A vereség hírére Párizsban szeptember 4-én kikiáltották a köztársaságot, az Adolphe Thiers vezette "nemzeti védelem kormánya" 1871. január 28-án megalázó fegyverszüneti egyezményt, február 26-án pedig előzetes békeszerződést kötött a Párizst körülzáró poroszokkal. Az egységes Német Császárságot 1871. január 18-án Versailles-ban kiáltották ki, a megszállók ezután elrendelték a fővárost védő nemzetőrség központi bizottságának feloszlatását és a védők lefegyverzését.
A súlyos békefeltételek és a február 8-án megválasztott, monarchista többségű nemzetgyűlés tevékenysége miatt felháborodott párizsiak március 18-án megakadályozták, hogy a kormány által küldött csapatok elszállítsák a nemzetőrség ágyúit. A kormány Versailles-be menekült, a főváros irányítását a nemzetőrség vette át. Március 26-án Párizs húsz kerülete megválasztotta az új hatalom legfelsőbb szervét, a 28-án proklamált, 86 tagú kommünt, amelybe a magyar Frankel Leó is bekerült (a helyi demokráciát megtestesítő szervezet létrehozása a XIX. századi francia forradalmak vissza-visszatérő követelése volt). A kommün különböző politikai irányzatokat tömörített: blanquistákat, marxistákat, proudhonista szocialistákat, új-jakobinusokat és radikális kispolgárokat.
A párizsi kommün egyesítette a törvényhozást és a végrehajtást, kilenc bizottságának vezetői alkották a Végrehajtó Bizottságot, a legfőbb irányító szervet. A párizsi kerületeket municipiális bizottságok irányították, ezek tagjai választottak, felelősségre vonhatók és visszahívhatóak voltak, a tisztviselők illetményét a szakmunkások béréhez igazították.
A kommün vezetése a régi fegyveres szervek helyébe az általános népfelfegyverzést tette, a közrend és belbiztonság védelmével a nemzetőrséget bízta meg. Haladékot adott a tartozások és a lakbérek kifizetésére, bevezette a tízórás munkanapot, a Versailles-ba menekült gyárosok üzemeit kártalanítás fejében átadta a dolgozóknak, rögzítette a bérminimumot, a megüresedett lakásokba hajléktalan családok költözhettek. Az állam és az egyház szétválasztása, az ingyenes és kötelező elemi oktatás bevezetése, az állandó hadsereg felszámolása már túlmutatott egy városi közigazgatás hatáskörén.
A katonai túlerővel szemben a kommünnek esélye sem volt a fennmaradásra. Május 10-én Frankfurtban Thiers-ék békét kötöttek a németekkel, lemondva Elzász-Lotaringiáról, s 5 milliárd frank hadisarc megfizetését is vállalták. A vidéki kommünöket ezután gyorsan felszámolták, majd május 21-28. között, a "véres hét" során a 130 ezer fős kormánycsapatok visszafoglalták Párizst is a barikádokon védekező nemzetőröktől. A harcok és a megtorlás tízezrek életét követelték.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Órákon keresztül „hallgatta ki” egy lázadó fejét Haiti diktátora 09:50
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége 09:05
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek tegnap
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 2024.04.26.
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 2024.04.26.