A magyarok 94 százaléka igazságtalannak és túlzónak tartja a trianoni békeszerződést

Az MTA keddi közleménye szerint az országos telefonos közvélemény-kutatásban arra voltak kíváncsiak, hogy mit tud az anyaországi magyar társadalom a száz évvel ezelőtt megkötött trianoni békeszerződésről, annak vélt vagy valós előzményeiről, következményeiről és milyen ismeretei vannak a határon túli magyar közösségekről.

A felmérés szerint a magyarok 94 százaléka igazságtalannak és túlzónak tartja a békeszerződést - olvasható a közleményben.

Mint írják, a tanulmány tanúsága szerint a trianoni békeszerződés körüli történelmi eseményekre négyből három megkérdezett kíváncsi, így ez az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó időszak. Körülbelül minden ötödik magyarországi magyarnak jelenleg is van olyan rokona, aki a történelmi Magyarország területén él.

Az 1920-as trianoni békeszerződés értelmében Magyarország területe 329 ezer négyzetkilométerről (Horvátországot nem számítva 282 ezer négyzetkilométerről) 93 ezer négyzetkilométerre, lakosságának száma pedig 20,8, (18,2 millióról) 7,9 millióra csökkent. Az elcsatolt területeken élő 10,6 millió főből 3,3 millió, vagyis 30,2 százalék volt magyar.

A békeszerződés pontos évszámát (1920) a válaszadók 43 százaléka idézte föl helyesen. A békeszerződés hónapját és napját (június 4.) a válaszadók 30 százaléka mondta meg jól.

A történelmi Magyarország területi veszteségére vonatkozó kérdésre a megkérdezettek 10 százaléka nem tudott válaszolni, 54 százalékuk a valósnál kisebb, 5 százaléka pedig nagyobb arányt mondott, míg a megkérdezettek 31 százaléka adott a tényleges értékhez közeli választ.

A legelfogadottabb magyarázat szerint a trianoni békeszerződéshez a háborúban győztes nagyhatalmak geopolitikai törekvései, a szomszédos országok terjeszkedési törekvései és területi igényei, valamint az első világháborús vereség vezetett. E magyarázatokat a válaszadók 70-78 százaléka tartja meghatározó szempontnak.

A túlnyomó többség, 85 százalék azt gondolja, hogy a békeszerződés volt Magyarország legnagyobb tragédiája, ahogy körülbelül ugyanilyen mértékben értenek egyet azzal a kijelentéssel is, hogy "Magyar az, akinek fáj Trianon".

A legtöbben a Felvidéken jártak már a történelmi Magyarország területei közül, de a szűk többség Erdélyben is volt már legalább egyszer. Vajdaságban a megkérdezettek alig több mint harmada, Kárpátalján pedig csupán ötöde fordult meg korábban. 27 százalék egyáltalán nem járt még a történelmi Magyarország határon túli területein.

Az országos telefonos kutatást a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport a Soreco Research Kft. közreműködésével végezte 1048 fős reprezentatív mintán. Az eredmények részletes ismertetése a www.trianon100.hu-n olvasható - áll az összegzésben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

zsidóság

• Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
• Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
• Ágyúkkal támogatta Ganz Ábrahám a magyar szabadságharcot
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton
• Eredménytelenül szervezett titkos béketárgyalásokat David Ben-Gurion
• Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler 
• Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
• Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz
• Házmesterek a vészkorszakban