A legjobb túlvilági élet kulcsát rejtette az egyiptomi Halottak Könyve
2023. május 12. 09:11 Múlt-kor
Korábban
A gazdagok segédlete
A Halottak Könyve széles körű használata miatt több ezer példány maradt fenn az utókor számára, azonban a régészeti anyag alapján az is megállapítható, hogy korántsem volt hozzáférhető minden egyiptomi számára.
A körültekintően, kézzel írt szövegek és a gazdag illusztrációk miatt a rituális papiruszok meglehetősen költségesek voltak, és valójában csak a jómódúak engedhették meg maguknak, hogy ilyenekkel temessék el őket – ennek megfelelően csak a gazdag sírokból kerülnek elő.
„A Halottak Könyve nem olyasmi volt, aminek feltétlenül meg kellett lennie” – mondta el Stephen Quirke, a University College London Petrie Múzeumának professzora. „Egyfajta ráadás-luxuscikk volt, amely megnövelte az örök élet elnyerésének esélyét. Nagyon hangsúlyos és kívánatos adaléka volt az eleve gazdag temetkezéseknek.”
Temetési menet egy ókori egyiptomi falfestményen

Az ókori egyiptomiak hite szerint a halál után az ember szelleme, a ba elhagyta a testet, de csupán ideiglenesen. Időről időre vissza kellett térnie a holttesthez, ehhez pedig utóbbinak épen kellett maradnia. Emiatt alakult ki a mumifikálás gyakorlata: a holttest konzerválása nélkül lehetetlenné vált volna a túlvilági élet.
Az oszlás megakadályozása azonban önmagában nem garantálta a túlvilági életet: a bának számos különféle akadályt kellett leküzdenie az út során, a Halottak Könyve pedig ehhez felbecsülhetetlen értékű segítséget jelentett. A tekercseket ezért gyakran a szarkofágba helyezték, egyes esetekben magába a gyolcsba, amelybe múmiát tekerték.
Kétségtelen, hogy az ókori egyiptomiak rendkívül veszélyes helyként képzelték el a túlvilágot, telis-tele a való életben az emberre veszélyt jelentő teremtmények mágikusan eltúlzott változataival. A Halottak Könyvének varázsigéi tartalmaztak ráolvasásokat a kígyók, krokodilok és különféle ízeltlábúak ellen, azonban maguk az istenek is fenyegetést jelenthettek. Ozirisz „hegyes ujjú” segítői például saját „mészárszéküknél” várták a tévelygő holtakat.
A csapdák és a fizikai megsemmisülés mellett komoly veszélyként számoltak azzal, ha a halott fejjel lefelé fordított helyzetbe kerülne: az egyiptomiak hite szerint ez felborította az illető emésztőrendszerét. Ennek megakadályozása végett a Halottak Könyve egyes példányai tartalmaztak egy igét arra, „hogy ne egyen ürüléket és ne igyon vizeletet a túlvilágon”.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

nácik
- Röntgenvizsgálat leplezett le egy átfestett náci festményt
- Rekordáron kelt el a nácik által elrabolt szökőkút
- Zsidó ellenállók búvóhelyeit azonosították a bedzini gettóban
- Zsidómentő lengyel asszonynak állított emléket a Pilecki Intézet
- Holland történész tárta fel egy háborús bűnös katonatiszt magánéletét
- A Harmadik Birodalom asszonyai a Múlt-kor nyári számában
- Négyezer levelet írtak Marie Antoinette királynénak 12:31
- Látványos státuszszimbólum lehetett a világ egyik legrégebbi női táskája 11:53
- Nyugati befolyástól való félelmet szimbolizál a középkori japán UFO 11:16
- Római kori fürdőkomplexumot tártak fel Hollandiában 10:25
- Világörökség lehet a dunai limes és az óbudai Hadrianus-palota 09:42
- Fagyasztva szárított, ötszáz éves inka burgonyát találtak Peruban 09:09
- Orosz kulturális örökség lett a géppuskás szekér emlékműve 08:39
- Dokumentumfilm mutatja be a tibeti gyógyfürdőzés évezredes történetét 07:35












