A hét legismertebb Mária-jelenés szerte a világban

Mária országa

Szent István király a hagyomány szerint halála előtt, 1038-ban Szűz Mária oltalmába ajánlotta a fiatal Magyar Királyságot. Az azóta eltelt csaknem ezer évben a magyar nép mindvégig különleges figyelemmel fordult Jézus édesanyja felé, akit a Magyarok Nagyasszonya néven is emlegetnek.

Tiszteletére a Kárpát-medencében számos kegyhely alakult, amelyekhez többtucatnyi csodatétel fűződik: a tatár-török pusztítást és egy tűzvészt is túlélő csíksomlyói kegyszobortól kezdve a többször is könnyező máriapócsi ikonon át az egy álom segítségével megtalált máriabesnyői elefántcsont Mária-szoborig.

A legendák szerint a Szűzanya többek között megjelent a mai Mátraverebély-Szentkút közelében a XI-XII. század környékén egy néma pásztorfiúnak, akinek később megeredt a nyelve, miután ivott egy frissen előtörő forrásból.

1687-ben a török pusztította, a reformátusok kezére kerülő Máriagyűdön látták a katolikus hívők, míg 1838-ban Hercegszántón parasztemberek egy kút vizében, majd egy fűzfa mellett vélték látni a szüzet, aki előtt a hagyomány szerint még az ökrök is térdet hajtottak.

1947 júliusában pedig megmutatott egy gyógyító erejű vízforrást egy asszonynak a mai Fallóskúton, amely az előzőekhez hasonlóan komoly búcsújáróhellyé lett az eltelt évtizedek során.

Az utóbbi idők egyik leghíresebb, magyar vonatkozású, „állítólagos” Mária-jelenésére az erdélyi Szőkefalván került sor. A látását a cukorbetegsége miatt elveszítő, és a más súlyos betegségeivel járó szenvedéseit mindvégig türelmesen viselő Marián Rózsika 1995 januárjától kezdve hónapokon át egyfajta vörös fényt látott, amely naponta többször is megjelent neki.

Elmondása szerint június 17-én este imádság közben szólt először hozzá egy női hang, amelyet ő a Szűzanyához társított. Egy évtizeden át általában évi három alkalommal jelent meg a látnoknak.

1995 és 1998 között nem beszélhetett róla senkinek, az ezt követő évek során azonban a 10-15 percig tartó jelenések már nyilvánosak voltak a családi házban, majd az udvaron, később pedig Szőkefalva templomában.

Az utolsó alkalomra 2005. június 17-én került sor, ahol már több mint 10 ezer fő jelent meg. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek engedélyezte, hogy ezen alkalmakkor több tucat pap vegyen részt, és ünnepi szentmisét mutassanak be.

Szűz Mária a román és magyar nyelven is „közvetítő” látnok szerint legtöbbször imádságra buzdított. A jelenések során csodás gyógyulásokról számoltak be, ám a 2011-ben elhunyt Rózsika sohasem kérte Jézus anyját, hogy adja vissza neki a szeme világát.

1. A Guadalupe-i Boldogságos Szűz
2. „Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás”
3. A nap zuhan a föld felé
4. Egy muzulmán országban
5. A Szó Anyja
6. A vitatott jelenés
7. Mária országa

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

zsidóság

• Zsidómentő lengyel asszonynak állított emléket a Pilecki Intézet
• Előkerültek a párizsi zöldcédulás razzia elveszett fotói
• Bemutatták a Kaufmann-haggáda fakszimile kiadását
• Összetettebb története van a húsvétnak, mint azt először hinnénk
• Ősi papiruszok árulják el a zoroasztrizmus és a zsidó vallás kapcsolatát
• Rekordáron kelt el a nácik által elrabolt, 15. századi Rothschild-imakönyv
• A Magdala kő és a legkorábbi menóra ábrázolás
• Az első asszír felirat Jeruzsálemben
• Egy elfeledett zsinagóga nyomában